Nem hiszem, hogy még a legoptimistább producer is reménykedett volna abban az első rész készítésekor, hogy azt még négy követi (és egy még tuti lesz), komoly franchise-zá téve ezt a helyenként amúgy végtelenül primitív, mégis veszettül szórakoztató szériát.

A karaktereket ugye mostanra már mindenki jól ismeri, viszont igazából mindenki egy filmben, együtt még nem szerepelt eleget, így itt volt az ideje egyfajta találkozónak, ami itt meg is történik, persze egy nagy balhé (ki kell fosztani egy rosszarcú, könnyen utálható brazil gengsztert) apropóján.

 

 

A helyzetet azonban bonyolítja, hogy hőseinknek egyszerre nemcsak egy életveszélyes és lehetetlennek tűnő rablást kell kivitelezniük, hanem közben tartaniuk kell a távolságot az őket üldöző hatóságoktól is, akik közül a legmarkánsabb és egyúttal legveszélyesebb a kemény szövetségi ügynök, Hobbs, akit a pankrátorból színésszé váló Dwayne „The Rock” Johnson alakít.

 

 

Közben pedig már elkezdik pedzegetni az írók a főhősök megkomolyodását, a családi élet utáni vágyát, érzelmesebb húrokat is megpendítve ezzel, mondván: örökké azért nem lehet csak száguldani a vakvilágba.

A film meglepően hosszú (132 perc), de a tempó remek, az akciójelenetek nagyon látványosak, és az mindenféleképpen tiszteletet érdemel, hogy amit csak lehetett, azt az alkotók igyekeztek CGI-mentesen felvenni, azaz nagyon durva üldözéseket láthatunk, amelyek remekül terelik el a logikai bakikról és a nyilvánvaló lehetetlenségekről is a figyelmet.

 

 

Gyors kocsik, izmos fickók és jó nők, ezek a fő alkotóelemek, és van belőlük bőven ebben a filmben is, amit ezúttal a klasszikus rablós-menekülős mozik sablonjaival elegyítettek a forgatókönyvírók profi módon. Mint írtam, még egy befejező rész simán benne lett volna alapból a sztoriban, de a stáblista után láthatunk egy olyan pluszjelenetet, ami még inkább megpróbálja megindokolni a folytatást, kár, hogy ez már a baromságnak egy olyan kategóriájába lendíti a produkciót, amit a fizika törvényeit meghazudtoló autós jelenetek ellenére is nehéz benyelni.

Ha azonban még időben megnyomjuk a „stop” gombot, és a végefőcímzenét majd CD-ről hallgatjuk végig, akkor egy kellően látványos, zsibbasztóan agyatlan autós akcióorgiában lehet részünk, ami az erre fogékony nézőknek tökéletes kikapcsolódást nyújt.

 

Teljesen standard Universal-menü. Minden a helyén van, a háttérben meg a látványosabb jelenetek vannak összeválogatva a moziból.

 

 

Szimplán gyönyörű. A film zömmel verőfényes napsütésben játszódik, így az erős fehérek dominálnak. Ám attól, hogy kiég a kép, nem kell félni, összesen egy irodai jelenetnél aggódtam kicsit, de végül az is megállta a helyét. A részletesség is teljesen rendben van, csupán egy-két snitten érezhető tompaság. Az esti, illetve bezárt helyeken játszódó szcénáknak sem kell szégyenkezniük, minden fekete elég mély, és nem tűnnek el itt sem a részletek. A rendező visszafogottan, ám érezhetően játszott kicsit a fókusszal, de az összkép még így is több mint kielégítő.

 

 

Magyar DTS 5.1 és eredeti DTS HD MA 5.1. Az eredeti ugyan egy hangyányival jobban szól, de ez inkább csak a túlvezérelt basszusban és a hangerőben nyilvánul meg. A mozis szinkron így teljesen jó választás, és meg kell mondjam, brutális keverést kapott. A beszédhangok természetesek, nem irracionálisan hangosak, a zene és az effektek dinamikusan és tisztán szólnak. Késő este már ne is nagyon próbálkozzunk meg vele, hacsak nem húztak fel minket valamivel a szomszédok. Abban az esetben ideális visszavágás.

 

 

Elsőként két kimaradt jelenet. Hosszukat tekintve simán bekerülhettek volna a kész változatba, jelentőségüket nézve meg igazából mindegy. Öt percben kapunk egy kellemes kis bakiparádét. Főleg elrontott szövegek, kínos intim nyúlkálások és vicces beszólások találhatóak benne. Kevésnek tűnő hét percben, de meglepően részletesen mutatják be a film elején lévő vonatos jelenetet. Kiderül, hogy gyakorlatilag minden, amit látunk, valódi. Semmi számítógépes utómunka nincs a lényegi akcióban. Ez mondjuk meg is látszik a végeredményen, a lehető legpozitívabb értelemben.

 

Röviden bemutatják a nagy csapat alakulását. Szóba kerül, hogy ki melyik korábbi részből került elő, de a kisfilm nagy részében azt ecseteli mindenki, hogy mennyire bulis, jókedvű is volt a forgatás. Mindenki dicsér mindenkit, mind szakmailag, mind emberileg, de ez érdekes módon nem zavaró, hisz a forgatási szünetekben ellőtt felvételek ezt maximálisan alátámasztják. A következő extra, amolyan kötelező jelleggel a kocsikról szól. Meglepően sokat tudnak a színészek is egy-egy verda technikai sajátosságairól. Újabb autók vannak már ebben a fejezetben, és immár nem a tuningon van a hangsúly. Arról is beszélnek, hogy egy-egy karakterhez hogyan választották ki azt a járgányt, amit. Újabb öt percben Vin Diesel karakterének egyfajta kivonatát láthatjuk. Itt olyan nagyon sok újdonságot nem tudunk meg, csupán annyit, hogy Diesel szereti a rajongóit. Hasonló hosszban és stílusban mutatják be Brian O’Conner, azaz Paul Walker karakterét is. Sok új dolog itt sincs, főleg a rabló-pandúr témáról értekeznek a megszólalók. Még az új üldöző, Hobbs kerül ugyanígy szóba egy újabb kisfilm keretében. Mondanak érdekes dolgokat, de igazából a már látottakat elemzik itt is, csak kicsit alaposabban. Hét percben kivesézik a két gigász nagy bunyójelenetét. Itt a Dodge porrá zúzásától a harc különböző szakaszain keresztül mindenre fény derül. Kellemesen terjengő valamennyi magyarázat, és megint csak elhisszük, hogy mennyire szerették ezt a forgatást.

Justin Lin rendezőről is készült egy kisebb portré. Ez azonban szakít a megkezdett kisfilmekkel, és tulajdonképpen csak nyers forgatási képsorokat mutatnak róla. Főleg instruál, de ez az a kevesebb, ami több. A felvételek főleg a kamera ellen versenyző jelenet felvételeiből valók. Végül az utolsó nagy akciójelenetet bontják elemeire, vagyis a látványos széfes üldözést. Kiderül, hogy tulajdonképpen a széf maga is egy négykerekű, ezért az ütközések is precízen megtervezett fogások voltak. Megtekinthetjük még Tyrese Gibson – a forgatási szünetekben felvett – ökörködéseit.

 

 

Nem beszéltem még a szokásos audiokommentárról és a U-controlos, kép a képben extrákról. A legtöbb jelenetnél megjelenik a hozzá kapcsolódó forgatási képsor vagy interjúrészlet. Viszonylag részletes, de sokat már láthattunk. A több kameraállást mutató képek azonban egész kellemesek.

Tipikus példa ez az extratartalom arra, hogy nem kellenek több órás, sokszor semmitmondó dokumentumfilmek.

 

Egy kellemes, agykikapcsoló filmsorozat egyik legjobban sikerült része, mely igazi csúcsminőséget produkál, ráadásul még az extrák is érdekesek.

 

FILM: 7 (pluszjelenet nélkül, azzal együtt csak 6)

KÉP: 10

HANG: 10

EXTRÁK: 8

 

FILMKRITIKA: Feri, a mozigépész

BD TESZT: Oblath Ádám