Burton rutin - Éjsötét árnyék - Blu-ray teszt

FILMMKRITIKA: Feri, a mozigépész

BD TESZT: Oblath Ádám

Film

A Nagy hal óta én egyik Tim Burton-filmet sem vártam igazán, sőt, ha láttam valamelyiknek az előzetesét, akkor sem tört fel bennem az „ezt mindenképpen látni kell” érzés, pedig miután megnéztem őket, valahogy mindegyik inkább kellemes emlékként maradt meg bennem.

FILMKEPcsalad.jpg

Így voltam még az Alice Csodaországbannal is legutóbb, és ugyanez zajlott le bennem az Éjsötét árnyék megtekintése közben/után is. Pedig tényleg annyi helyen bele lehetne kötni ebbe a filmbe is, kezdve a helyenként széteső forgatókönyvtől az igazán ütős poénok hiányáig, de valami megmagyarázhatatlan dolog miatt mégis működik számomra Tim Burton legújabb agymenése. Tetszettek az ezerszer hallott hetvenes évekbeli slágerek és a hozzájuk videoklipszerűen komponált jelenetek. Néha felnevettem, pedig a film humora nagyon bizarr, kezdve azzal, hogy igazából az egész cselekmény sokkal inkább tragikus, drámai és szomorú, amihez a színészek játéka is idomul, direkt hülyéskedésnek általában még a legapróbb jelét sem mutatva. Mindenki komolyan teszi a dolgát, mosolyt alig-alig engedélyezve magának, illetve karakterének. A pozitív érzelmek viszont eléggé el vannak hanyagolva. Valahogy nem elég átütő Barnabas és Josette évszázadokon átívelő szerelme, de Angelique reménytelen vágyakozása is inkább a negatív oldalt erősíti, a nő megszállottságát kihangsúlyozva, pedig a végén, az utolsó jelenetek egyikében azért az ő - ebből a reménytelen szerelemből fakadó - tragédiája és boldogtalansága is átérezhető, szánalomra méltó. De említhetném a többi szereplőt is, akiknek legtöbbje végtelenül önző, csak magát néző karakter, így igazából nehéz azonosulni bárkivel is a filmben feltűnő figurák közül.

FILMKEPkoporsoban.jpg

Jó viszont a vámpír létforma szokványostól eltérőbb, hétköznapibb megközelítése/bemutatása, bár Barnabas szerencsétlenkedése például a tévével a Jöttünk, láttunk, visszamennénk filmeket idézi, ami azért egy egész másfajta humort képvisel.

Az Éjsötét árnyék messze nem a legjobb mozi Burton karrierjében, s nem is érezni benne még azt a közönségsikert sem, ami a mese ismertsége miatt az Alice-ban benne volt. A film alapjául szolgáló tévésorozat ugyanis szerintem teljesen ismeretlen a hazai nézők előtt (is). Vígjátéknak nem elég vicces, drámának nem elég komoly, horrornak pedig nem elég félelmetes ez a film, szóval nehéz ráhangolódni, de a burtoni finomságok, a különleges látványvilág és a zenék segíthetnek ebben. 

FILMKEPribancexagreen.jpg

Menü

Állóképes menü, melyen alul egy sorban helyezkednek el a menüpontok. Fantáziátlan, de gyorsan letudhatóak a beállítások.

Kép

Típushibába ütközhetünk ennél a kiadványnál. A színvilág eredetileg fakóbb - eltekintve persze a direkt színtelítettre vett jelenetektől, és az utómunka is homályosra veszi a filmet. Így pont a Blu-ray előnye vész el félig, hisz a tompaság végigkíséri a filmet. Persze ez a jobb BD transzferekhez mérve értékelhető, pláne, hogy ez rendezői koncepció.

Hang

BDhang.JPG

Magyar mozis szinkron és angol eredeti hang. Előbbi Dolby Digital, utóbbi nagy felbontású DTS, mindkettő 5.1-es csatornakiosztással. A keverés azonos, de a DTS-HD MA egy leheletnyivel erőteljesebben szól. Egyéb iránt a hangsávok kitesznek magukért, az akció, az effektek és a zene kellően megdolgoztatja a házimozinkat, és szerencsére optimális hangerőn szólnak a párbeszédek is. Ez azt jelenti, ha értjük, mit beszélnek, akkor bizony lesznek meglepetések a szomszéd bácsi irányába is.

Extrák

A film megtekinthető fókuszpontokkal: ezek a lejátszás közben is előhívható kisfilmek. Ha azonban az alkotásba integrálva nézzük meg őket, akkor rengeteg, külön nem megtekinthető interjúrészlet és werkfilm látható közben, kép a képben extraként. Ezek már egyébként így is elég velős anyagok. Az első külön kisfilmben Johnny Depp karakterét, illetve a színész átváltozását vesézik ki. Megtudjuk, mi mindent változtattak rajta, és azt is, hogy honnan szerzett ihletet. A második ilyen a helyszíneket tárgyalja: ügyesen ötvözték az eredeti helyszíneket és az épített díszleteket. A következő a vámpír nélkül is furcsa családot mutatja be. Külön szentel egy-egy percet az összes fontos karakterre, beszélnek az alakítóik is, és megtudjuk, kit mi motivált. A korszak is megkapja a magáét. Bár a többség nosztalgiázott, hisz a saját fiatal éveik elevenedtek meg, mégis beismerik, hogy esztétikailag az egyik legrosszabb korszak volt, már ami a ruhákat illeti.

BDextrak.JPG

Zeneileg azért kellemesebb emlékeik vannak. Külön fejtik ki nekünk a Barnabas és a boszorkány közötti viszonyt, ami kicsit afféle  szeretet-gyűlölet kapcsolat. Alice Cooper is kap egy keveset, de ez inkább csak hízelgés a kellemes kis cameója okán. A CGI-ról is lerántják a leplet. Ismét láthatjuk, hogy nem minden a díszlet, újabban már kivétel nélkül rá kell a dolgokra segíteni egy kis számítógépes manipulálással, legyen szó robbanásról vagy egy sima tájképről. Külön foglalkoznak a mozi végén lévő nagy összecsapással. Hosszú, fárasztó és nagy odafigyelést igénylő feladat volt. A kaszkadőrmutatványokat is bemutatják még ezen a kisfilmen belül; ez az ötlet külön etapba került. Minden készítő elmeséli, mi minden ihlette, mit akart belevinni a moziba.

Összegzés:

Danny Elfman és Johnny Depp jól tenné, ha egy kis időre most csak ebédelni járnának össze. De akinek tetszik a végeredmény, annak érdemes beruháznia a lemezre.

FILM: 7

KÉP: 8

HANG: 10

EXTRÁK: 9

A bejegyzés trackback címe:

https://bluray.blog.hu/api/trackback/id/tr204869447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

süti beállítások módosítása