Ma már sajnos csak néhány cég foglalkozik plazma televíziókkal, pedig ezek bizonyos paramétereikben elméletben felülmúlják az LCD társaikat. Ilyen az 50 inch képátlójú PM6800 típusjelzésű termék is, amelyet elláttak a vállalat saját fejlesztésű okostévé rendszerével, amely rendelkezik saját, beépített médialejátszóval, amely biztosítja a 3D tartalmak megjelenítését, és amelyet teletömtek számtalan extrával. Kipróbáltuk, hogy a papíron remek termék a valóságban hogy teljesít.

Plaz-tegnap, plaz-ma

A múlt ködébe vesznek már azok a hősi napok, amikor a plazma televíziók számítottak a szórakoztatóelektronikai iparág legforróbb termékcsoportjának. Hiába a technológiából eredő kiváló tulajdonságok, mára az LCD tévék eléggé kiszorították a rivális eljárást a boltok polcairól és a felhasználók otthonaiból. Ez több dologra vezethető vissza, többek között arra, hogy csak nagy méretben gazdaságos az ilyen jellegű termékek gyártása, és jóval több energiát fogyasztanak, mint folyadékkristályos barátaik.

Ennek következtében szép lassan a legtöbb vállalat, így tehát az első plazmát a naganoi olimpián bemutató Philips, a Sony, a Sharp és a Toshiba is felhagyott az ilyen jellegű termékek gyártásával és fejlesztésével. A JVC, a Pioneer, a Thomson pedig az egész tévés üzletágát felszámolta, így ma már csak a Panasonic, a Samsung és az LG kínálatában találhatóak meg a plazma televíziók.

Az eljárás előnyei....

Pedig a plazmák bizonyos tekintetben jobbak, mint az LCD modellek, aminek oka a kép megteremtésének módszerében, egészen pontosan a világítás létrehozásában rejlik. Amíg ugyanis az LCD tévéknél a háttérvilágítást CCFL csövek vagy LED-ek hozzák létre, amelyeket a pixelekben elhelyezkedő folyadékkristályok átengednek vagy sem, addig a plazmáknál magukban a pixelekben jön létre (vagy értelemszerűen nem jön létre) a fény. Ezáltal lehetővé sokkal inkább alkalmasak a sötét képrészletek valósághű visszaadására, mint az LCD-kijelzők, ahol a háttérfény valamilyen szintű átszűrődését mindig bele kell kalkulálni a dolgokba. Emellett ez azt is eredményezi, hogy a gyors mozgások megjelenítésénél sem kell számolni elmosódottsággal, akadozással vagy az úgynevezett utánhúzás effekttel, amikor is az objektumokat egy zavaró csóva kíséri. Háromdimenziós tartalmak esetén, pedig a szellemképesedést okozó crosstalk hatást lehet elfelejteni örökre.

....és hátrányai

A régebbi plazmáknál gyakran jelentkezett az úgynevezett foszfor lag névre hallgató effektus. Ilyenkor egy meglehetősen zavaró, leginkább zöld tónusú utánhúzás, felvillanás jelenik meg a képernyőn, amit angolul Phosphor Trailnek vagy Green Phosphor Trailnek is hívnak. Ezt már az utóbbi időben sikerült a tévék jó részéből kiírtani, de azért még olykor találkozni vele. Szintén tipikus plazma hibának számít(ott) a beégés és a ghosting, amelyek akkor jelentkeznek, ha a képernyőn hosszú időn keresztül változatlan a tartalom. Az agresszívebb, és veszélyesebb beégéskor a kijelző a kép megszűnése után is megőrzi örökre azt, tehát mondjuk egy csatorna logója ott marad, levakarhatatlanul, örökre. A ghosting esetében ennél egy fokkal jobb a helyzet, hiszen ilyenkor azért idővel a zavaró tartalom eltűnik.

Az LG 50PM6800

Képminőség

Az LG soha nem titkolta, hogy ezt a készüléket a közép-felső kategóriába szánják, erről tanúskodnak a kapcsolódó szolgáltatások és a dizájn is. Ez pedig már előrevetítette azt is, hogy valószínűleg a képminőséggel sem lesz sok baj, és a készülék nem is keltett csalódást, hiszen a fennt említett ordas hibák közül egyik sem jelentkezett. Tehát nincs zöld utánhúzással járó foszfor lag, és normális használat esetén a beégéssel, illetve a ghostinggal sem kell számolni (rendben, nem volt bekapcsolva egy hétig ugyanazzal a képi tartalommal a készülék, de erre, ha minden jól megy, soha sem kerülhet sor). A betekintési szög plazma tévéhez méltóan a lehető legjobb, hiszen még teljesen oldalról bámulva a kijelzőt sem csúsznak szét a színek, nem kezdenek kifakulni a sötét árnyalatok. Ebben éppúgy felülmúlja a legtöbb LCD vetélytársát, mint a homogenitás tekintetében. A háttérfény egyenetlen megoszlásakor jelentkező felhőknek itt nyomuk sincs, így a végeredmény szinte teljesen egyenletes.

A sötét tartalmak, és kimondottan a fekete megjelenítésekor jól vizsgázott. Például a csillagos égbolt vagy egy tűzijáték esetén is kimagaslóan teljesített. A gyors mozgásokkal sem volt hiba, nem kísérte a képernyőn végigszaladó tárgyakat idegesítő uszály, azokat nem vette körbe remegő aura. A logókkal, a kijelzőn átfutó animált feliratokkal sincs gond, azok nem kezdenek vibrálni, bepixelesedni. Satnya minőségű forrás, tehát egy-egy rosszabb tévéadás esetén azonban néha-néha megdöccent a kép. Ezen azonban segíthet a beépített interpolációs képjavító (ilyenkor a tv elektronikája virtuális képkockákat illeszt be a valódiak közé, amitől folyamatosabbnak tűnik a mozgás) technológia, amely az LG tévéknél már megszokott módon a TruMotion névre hallgat. Itt a felhasználó saját ízlésének megfelelően is beállíthatja, hogy az elektronika mennyire agresszíven befolyásolja az eredeti képi jelet, ám ha nem kíván ezzel vacakolni, akkor választhat az előzetesen beprogramozott profilok közül is.

Egyéb képjavító megoldások

Szintén rossz minőségű, alacsony felbontású anyagok esetén fordulhat elő, hogy a kép elkezd enyhén zajosodni, pixelesedni. Ezen lehet segíteni az élkiemelő funkció használatával, azonban ezzel érdemes óvatosan bánni, mert könnyen nagyon elmosódottá válhatnak a kisebb, finomabb részletek. A Szuper Felbontás bekapcsolása is jótékony hatással lehet, hiszen ez képes az SD tartalmak felskálázására, feljavítására, de azért csodákra ez sem képes.

A Dinamikus Kontrasztot viszont itt is legjobb rögtön az elején kikapcsolni. Ez ugyanis az éppen megjelenő tartalomtól függően automatikusan csökkenti, illetve növeli a fényerőt, ami viszont olykor idegesítő villódzást okozhat. És ha már a vibrálás... A plazmákra jellemző, az egyes pixelekben megfigyelhető remegés és ezt innen sem sikerült eltüntetni. Ez egy LCD tv után kicsit zavaró lehet, de hamar megszokja a szem, és utána már nem is szúr szemet, ráadásul két-két és fél méteres nézési távolságból már nem is tűnik fel, ez pedig egy ilyen méretű televízió esetén még mindig belefér.

A képi beállítások

Egyébként a tv tartva a régi jó szokásokat számos előzetesen beállított profilt tartalmaz, sőt még két felhasználói fióknak is jutott hely, azaz mindenki kedvére elszórakozhat az egyes paraméterekkel. Ezek közül az Élénket valószínűleg elsősorban kültéri használatra, azaz szállodákba, kirakatokba, szórakozóhelyekre szánja a gyártó, hiszen a fényerő itt óriási, a színek pedig túlságosan élénkek, az összhatás pedig szemkápráztatóan bántó. A Normál már jobb ennél valamivel, bár díjat ez sem érdemelne, pedig a hideg színvilág nem lenne rossz, de a brutálisan magasra állított fényerő elront mindent. A Játékgépnél már kilőttek minden képjavító eljárást, így számítógép vagy konzoljáték mellett ez a legjobb, ilyenkor a legkisebb ugyanis az úgynevezett input lag (ez azt jelenti, hogy milyen gyorsan reagál a kijelző a vezérlőeszközből, tehát a kontrollerből, egérből, klaviatúrából stb.) érkező jelekre.

A Fénykép opció az egyik legjobb a meleg, visszafogott színeivel és még a legtöbb beállítás is módosítható, a funkciók a felhasználó kedve szerint ki- és bekapcsolhatóak. A THX Mozi opció sem rossz választás, hisz a kép minősége talán itt a legjobb, azonban itt semmilyen paraméter (!!) nem változtatható meg. Természetesen innen sem hiányozhat a környezetbarát ECO mód, ami jelen esetben az Auto Power Save névre hallgat. Ilyenkor többek között egy szenzor folyamatosan vizsgálja a külső fényerőt, és annak megfelelően állít a fényerősségen.... Igen, ez pont annyira idegesítő, mint amilyennek első hallásra tűnik, szóval jobb erről tudomást sem venni. Aki ennyire a szívén viseli a környezet védelmét, és ennyire spórolni akar, az ne vegyen plazma tévét. Sőt ne vegyen tévét egyáltalán, nyissa ki az ablakot és nézegessen kifele!

Képvarázsló

A vállalat készülékeiben évek óta megtalálható ez a plusz szolgáltatás, amihez még csak hasonlóval sem állt elő más gyártó. Ennek lényege, hogy a felhasználó úgy állíthatja be a neki tetsző képet, hogy csak meg kell mondania a kijelzőn megjelenő ábrák alapján, hogy melyik tetszik neki jobban. Tehát nincsenek számok, nincsenek paraméterek, csak a szem dönt. Ez egy nagyon kellemesen és egyszerűen használható megoldás, ami még a totálisan laikusok számára is könnyen kezelhető. Az egyik idei újdonság, hogy ennek a funkciónak a 3D-s változata (tehát ami a 3D beállításokra vonatkozik) is megjelent, és ebből a készülékből sem hiányzik.

3D

Ha LG, akkor passzív-polarizációs 3D képalkotás, de csak az LCD tévék esetében! Egyelőre így a vállalat a plazma televízióknál az aktív shutteres technológiát használja továbbra is, és ez alól ez a modell sem kivétel. Ezzel együtt jár saját beépített LCD-"monitorokkal" és az ezek működéséhez az energiát biztosító akkumulátorral megtámogatott aktív szemüveg, aminek a súlyán az elmúlt időszakban szerencsére már sokat csökkentettek. Így korántsem olyan kényelmetlen a hordásuk, mint korábban, de azért a rivális eljárásnál használt, szimpla polarizált szemüveg még mindig felülmúlja e téren. Ennek további hátránya, hogy drágább is, de szerencsére a vállalat kettő darabot gyárilag pakol a tévé mellé.

Már volt szó róla, hogy a crosstalktól (ez egyébként akkor következik be, ha a jobb szembe szánt információ a balba kerül, és viszont) , elvileg nem kell tartani, azaz szerencsére nem bukkantak fel a szellemképek. A különféle 3D anyagok megjelenítés folyamatos, a régebbi modelleknél a szórakozást sokszor megzavaró akadozást innen már sikerült száműzni. A gyártó többi tévéjéhez hasonlóan itt is jó pár előzetesen beprogramozott 3D beállítás közül lehet választani, hiszen a Normál mellett a beszédes nevű Mozi, Sport és Extrém is bekerült a szórásba. Amennyiben valaki ezekkel nem lenne elégedett, akkor a háromdimenziós hatás erősségét a felhasználó saját igényeihez igazíthatja.

Szintén nem számít újdonságnak, az exkluzív 3D hang-zoomolás nevű eljárás is, amely csatlakoztatott házimozi szett vagy egyéb hangrendszer esetén képes a hangot a képhez optimalizálni, tehát ami a kijelzőn "közelebb" van, az hangosabb is lesz. Ezen kívül a 3D képkorrekció sem hiányzik belőle, aminek aktiválásával kiküszöbölhető az esetleges szédülés. A termék támogatja az összes létező fontosabb 3D szabvány kezelését (frame-to-frame, sidy-by-side, top-and-bottom), és amennyiben térhatású tartalmat érzékel, akkor automatikusan 3D módba lövi magát. Ám ha ez valamiért mégsem történne meg, akkor a távirányító megfelelő gombjával egy mozdulattal át lehet váltani erre.

2D-3D konverzió és a 3D World

Hiába fejlődtek az utóbbi időszakban elképesztő mértékben a 3D kompatibilis megjelenítő eszközök, a rájuk szánt tartalmak száma még mindig elég csekély. Nincsenek nagyon 3D tévéműsorok (bár igaz, hogy a kísérleti adások elindultak) és a filmekből is lehetne több. Ezen kétféleképpen segíthetnek az LG tévék, így a PM6800 is. Egyrészt ott van a más gyártóknál is már egy ideje felbukkant konverzió, azaz amikor is az elektronika a hagyományos kétdimenziós mozgó- vagy állóképekből háromdimenziósat fabrikál különféle, többé-kevésbé titkos algoritmusok (állítólag ezek többek között a mozgó objektumok sebességét, a fényerőt és egyéb paramétereket vizsgálnak) segítségével. Ez a szolgáltatás értelemszerűen nem produkál olyan tökéletes végeredményt, mintha valamit már direkt, eredetileg is 3D kamerákkal vettek volna fel, de azért vannak olyan műsortípusok, így például a magazinok, híradások, lassú természetfilmek, animációs alkotások, statikus hátterű sportágak (billiárd, bowling stb. ), ahol remekül beválhat.

Emellett az LG a közelmúltban további lépéseket tett annak érdekében, hogy csábítóbbá tegye háromdimenziós megjelenítőit. A Smart rendszerbe integrálták ugyanis a saját 3D tartalomszolgáltatásukat, a 3D World-öt. Itt 150 különféle filmet, magazint, showműsort, klipet, ajánlót, rövidfilmet, rajzfilmet stb. helyeztek el, amelyeket a könnyebb kezelés érdekében különféle kategóriákba (pl. gyerek, dokumentum, sport stb. ) osztottak. Ezek egy felhőalapú rendszerben kaptak helyet, azaz elérésükhöz feltétlenül szükséges internetes kapcsolat. A minőségük egyébként kiváló, maga a szolgáltatás is remek ötlet, ráadásul csak az LG tévét nézők részesülhetnek e funkció áldásaiból.

Képarány

Az elmaradhatatlan 16:9 és 4:3 képarányok mellett kiválasztható még a 14:9 üzemmód, két darab, elsősorban a látássérülteknek javasolt nagyított opció, és az eredeti forrásanyagot alapul vevő profil. Viszont a legjobb egészet rábízni az automatikára, azaz kiválasztani a Levágás Nélküli fiókot, hiszen ilyenkor a kép mindenféle durva, látványos torzulás nélkül tölti ki teljesen a kijelzőt.