Berlin Calling - IFA beszámoló - az otthoni szórakozás, filmnézés, mozizás trendjei.


Az idei évben is ellátogatottunk a világ talán legjelentősebb innovációs-technológiai kiállítására, hogy megnézzük hol is tart jelenleg a szórakoztatóelektronikai univerzum. A kiállított termékek kapcsán éles kép rajzolódott ki a jelenleg uralkodó és a jövőbeni trendekről egyaránt, legyen szó tévékről, audio eszközökről, házimozi szettekről vagy a Blu-ray lejátszókról akár.

ifa_keyvisual_home.jpg

IFA?

Nem, nem a legendás NDK teherautóról lesz szó, hanem a világ egyik legnagyobb technológiai szakkiállításáról, amelyet 1924 óta rendeznek meg minden évben Európa szívében, Németországban. Az eseményen az idei évben több tucatnyi ország több, mint 1300 vállalata mutatta be termékeit szolgáltatásait 160 000 négyzetméteren (1 négyzetméter bérleti díja 187 euró volt), a látogatók száma meghaladta a másfélszázezret. Nem kispályás partiról van szó, ráadásul mivel a vállalatok itt kiállítják, bemutatják az aktuális újdonságaikat is, sőt olyan prototípusokat is, amelyek csak jövőre kerülnek a boltokba, így remek alkalom arra, hogy képet is kapjunk arról hol is tart és merrefelé halad az otthoni szórakoztatóelektronika. Azaz egészen pontosan a televíziózás, az otthoni filmnézés és zenehallgatás világa, tehát hogy mi a helyzet a tévékkel, Blu-ray lejátszókkal, házimozi rendszerekkel és egyéb audio eszközökkel.

Robbant az Ultra High Definition

Mlg_uhdmania.jpgár tavaly lehetett sejteni, hogy az idei évben tévé fronton elsősorban az Ultra High Definition felbontású, azaz 3840 x 2160 képpont megjelenítését biztosító modellek viszik majd a pálmát. Amíg azonban 2012-ben mindössze néhány cég, így tehát az LG, a Sony, a Toshiba és a Sony mutatta be működőképes termékét, addig idén mindenki, de szó szerint, mindenki kiállította saját készülékét.

Azaz az igazán nagyok mellett már belépett az UHD, azaz 4K bizniszbe például a török (!) Vestel, a kínai Hisense, Seiki és TCL, az egykor szebb napokat látott Thomson vagy a hasonló cipőben járó Grundig is. Nehéz lesz tehát eligazodni a vásárlóknak, főleg, a jelek szerint a legtöbben az LG által fejlesztett és gyártott, paneleket építik be készülékeikbe, tehát a kép minőségében olyan nagy eltérésre nem számíthatunk (Bár azért az tény és való, hogy a vezérlő elektronika, azért sokat számít, de a kép alapvető karakterisztikája változatlan marad). Természetesen ezek képesek a háromdimenziós anyagok megjelenítésére is, amihez a passzív polarizációs technológiát használják, viszont a vezető gyártókat leszámítva gyors mozgások megjelenítésével már gondok adódnak.

 Az IFA-n mutatták be ugyanis azt a HDMI 2.0 csatlakozó szabványt, amely lehetővé teszi, a különféle lejátszó
eszközökről származó 4K anyagok hatvan hertzes lejátszását. Ami magyarul azt jelenti, hogy ezeknél a kompatibilis eszközöknél biztosított a másodpercenkénti hatvan képkocka megjelenítése, ellentétben a fejletlenebb eszközökkel, ahol be kell érni ennek felével. A harminc képkocka pedig egyszerűen kevés a gyors folyamatos mozgásokhoz, azaz a kép akadozásával kell számolni ilyenkor. Nem csoda, hogy ezekre a
lg_uhd_meretek.jpgmodellekre inkább csak állóképeket, vagy lassan mozgó objektumokkal operáló videókat küldtek ki ezek a kisebb, nem annyira meghatározó cégek. A nagyok ezzel szemben büszkén tolták a focit, a pörgős akciókat, ezzel bizonyítva, hogy az Ultra High Definition technológia megérett ma már az átlagos hétköznapi használatra. Jó kérdés persze, hogy mikor lesz olyan alacsony az áruk, hogy gyakorlatilag bárki megvásárolhassa ezeket. Jelenleg ugyanis még a kisebb, 55 hüvelykes modellekért is átlagosan egy-másfél millió forintot kérnek el. Persze, akadnak ennél olcsóbb darabok is, ilyen például a Seiki egyik 39 hüvelykes tévéje, amelyért már 200 000 forintért hozzá lehet jutni. Viszont itt igen komoly gondok akadnak a kép minőségével, gyakorlatilag egyáltalán az is kétséges, hogy valóban Ultra High Definition felbontást produkál-e a modell, vagy csak azt mondják rá....

4K tartalmak, kamerák, lejátszók

Az ilyen brutálisan magas felbontás egyébként már magában is egy nagy élmény, teljesen más szintre emeli a televíziózást, filmnézést. Már "csak" arra kell várni, hogy legyen is mit nézni rajtuk, hiszen egyelőre nincs sok 4K film, tévéadás meg aztán pláne. Viszont úgy tűnik, hogy a dolgok jó irányba haladnak, ugyanis a hollywoodi stúdiók gőzerővel gyártják a 3840 x 2160 felbontású, ultrarészletes filmeket, Japánban elindult az első kísérleti műsorszórás. Sőt, a tévék jó része már képes arra is, hogy az alacsonyabb felbontású, azaz például HD vagy Full HD anyagokat felskálázza, azaz a felbontásukat az elektronika segítségével növelje. Azért az Berlinben kiderült, hogy a végeredmény ez esetben korántsem olyan, mint egy "igazi", eredetileg is 4K kamerákkal készített anyag esetén. Szóval ezen a téren még van hova fejlődni.

Clipboard01.jpgÉrdekes, hogy bár a 4K felbontás első fecskéi a projektorok voltak, valahogy mára teljesen kikerültek a pixisből. Egy-két gyártó próbálkozik még a vetítőkkel, de a jelek alapján ezek igazán senkit sem érdekeltek. Az Ultra High Definition tartalmak kezelésére képes médialejátszókra viszont volna igény, ezekből pedig épp hogy elég kevés van egyelőre, úgyhogy ezen a téren a jövőben kisebbfajta robbanásra biztosan lehet majd számítani. Summa summarum: Az IFA-n feketén fehéren kiderült, hogy a nagy cégek a jövőt Ultra High Definition felbontásban képzelik el. A közeljövőben várhatóan még több kompatibilis eszköz lát majd napvilágot, már csak tényleg azt kell megvárni, hogy az áruk kicsit csökkenjen, utána nem lesz akadálya a térhódításnak. A kínálat már ma is jelentős, és az is biztos, hogy a jövőben ez tovább fog bővülni, főleg, ha az LG betartja az ígéretét, és 2014-ben elárasztja a piacot kisebb méretű készülékeivel.

Óriások földjén

És, ha már méretek... Idén több gyártó is bemutatta a "Világ Legnagyobb LED háttérvilágítású LCD televízióját", így például a Samsung, a Vestel, a Hisense vagy a TCL is. Ráadásul mindannyian ugyanakkora, tehát 110 ichnes, azaz több,  mint két és fél méteres képátlójú "tévét" villantottak. Ez már-már felfoghatatlan méret, és biztosan nem válnak tömegtermékké ezek a készülékek. Egyszerűen akkora batár nagyok, hogy egy átlagos otthonban nem is férnének el, főleg, hogy többségükhöz külön, speciális állványzat tartozik, amely képes megtartani közel két mázsás súlyukat. Ez a tartószerkezet egyébként egyiik-másik modellnél a kábeleket is tartalmazza, szóval legalább annyi előnye van a dolognak, hogy a kígyóként tekergő vezetékekkel kapcsolatos problémákat leveszik a felhasználók válláról. Eme óriás tévék fényereje is hatalmas, általában  800-1000 cd/m² körül alakul a vállalatok munkatársaitól kapott információk értelmében, amire szükség is, van, hiszen a nézési távolság a szokásosnál jóval nagyobb. A kontrasztarány átlagos, ami nem ért váratlanul senkit, hiszen az LCD technológiának ezen a téren megvannak a maga korlátai, így ez az érték mindenütt körülbelül 4000:1, a betekintési szög viszont kiváló, hiszen horizontálisan és vertikálisan is 178 fokos. Magyarul a képek akkor sem kezdenek szétcsúszni, a színek pedig fakulni, ha az ember teljesen oldalról vagy felülről bámulja a képet. A lg_gallery.jpglegfontosabb kérdés nyilván, hogy mennyibe kerül mindez? Nos ezzel kapcsolatban is meglehetősen titokzatosak voltak a cégek, annyit sikerült kiszedni belőlük, hogy várhatóan 80 000 (nyolcvanazer :DD) eurót kell majd ezekért fizetni. Ez pedig, akárhogy is nézzük, huszonötmillió forint. Ezért a pénzért pedig már akár egy korrekt ingatlant is lehet vásárolni, szóval nagyon úgy tűnik, hogy a Világ Legnagyobb LCD tévéi nem most fogják bedarálni a piacot.

Hagyományos" tévék


Nyilván egy ilyen kaliberű eseményről, ahol azért a közönség kiszolgálásán kívül óriási hangsúly jut a különféle üzleti döntések, szerződések megkötésének is, a hagyományos, átlagemberek számára is elérhető áron beszerezhető televíziók sem hiányozhatnak. Ezek már szinte mindegyike képes a Full HD felbontás kezelésére, és általánosan elmondható, hogy  a másod-harmadvonalbeli gyártók sok szempontból feljöttek a trendeket diktáló cégek mögé. Azaz már az ő készülékeiknél is megjelent az egy-két évvel ezelőtt az LG és a Samsung termékeinél felbukkanó ultravékony káva, és a fémes hatású tipográfiai elemek használata, amely eddig szintén elsősorban a koreai cégekre volt jellemző. Ugyanígy kiegészítették ezeket a tablettel, okostelefonnal történő vezérlés funkcióval, amely korábban szintén csak néhány privilegizált vállalat sajátja volt. Viszont azért jó pár szolgáltatást tekintve még mindig őrzik lguhd.jpgelőnyüket az "A" ketagóriás cégek. Például még mindig ritka a beépített kamera, és a mozgás-, illetve hangalapú vezérléssel is egyelőre csak néhány standon (LG, Samsung, Panasonic), lehetett találkozni. És akkor még nem is esett sz a képminőségről, ahol a feltörekvő, trendkövető cégek még mindig igencsak le vannak maradva. A színhűség, a színgazdagság, és a gyors mozgások megjelenítése terén fel sem vehetik a versenyt az igazi innovátorokkal (valószínűleg ebbe az is belejátszik, hogy sokszor azok több éves fejlesztéseit építik be újnak mondott modelljeikbe), és az olyan képhibák is meglehetősen gyakorinak tűntek, mint az utánhúzás (amikor is a gyorsan mozgó objektumok ronda uszályféleséget húznak  maguk után) vagy a felhősödés, hogy a bőrszín tónusok problémás megjelenítéséről szó se essék. Egy szó mint száz a trónfosztástól, hatalomátvételtől még szó sincs, és egy darabig még nem is szükséges ezzel számolni. Az egyébként szembeötlő volt, hogy az LCD technológia mennyire lefőzte mára az egykor még komoly riválisnak számító plazma eljárást. Egyedül csak a Panasonic állította ki ilyen jellegű tévéit, és bár rajtuk kívül az LG és a Samsung is gyárt ilyen modelleket, ők ezeket vagy nagyon eldugták, vagy el sem vitték Berlinbe. Úgyhogy 2013-ban nyugodtan ki lehet jelenteni: Az LCD totális és megsemmisítő diadalt aratott

A forradalom szele

Jelenleg egyértelműen az OLED kijelzők számítanak a legforróbb témának a szórakoztatóelektronikai iparágban. Ezektől a forradalmi, a megszokott, eddig bevált LCD és plazma eljárásoktól gyökeresen eltérő, és azokhoz képest számtalan előnyt kínáló modellektől évek óta várjuk az áttörést, és most úgy tűnik elérkezett ez az idő is. Egyre több gyártó mutatta be ugyanis működőképes prototípusát, bár tény és való, hogy sajnos továbbra is csak az LG kínál kereskedelmi forgalomban is megvásárolható OLED televíziót....

lg_vidifal.jpg

Mindenesetre az tény, hogy a Sony, a Panasonic és a Samsung is lerántotta a leplet ilyen készülékeiről, sőt egyenesen UHD felbontású modelleket állítottak ki, tehát láthatóan tényleg a jövőre készülnek már ezekkel. Sőt, még az egyértelműen B-C kategóriásnak számító kínai Seiki is bemutatta első ilyen megjelenítőjét. Mondjuk ők gyakorlatilag semmilyen konkrétumot nem árultak el a termékükről, se azt, hogy mennyibe fog kerülni, se azt, hogy egyáltalán mekkora. Ám az mindenképp jelzésértékű, hogy egy ilyen kaliberű, elsősorban OEM gyártóként hajlitott.jpg(azaz modelljeit nem saját név alatt áruló, hanem azokat átmatricázó) elhíresült cég  is belép erre a színtérre. Ez azt jelzi, hogy hamarosan talán követik a többiek, és a parti igazán csak akkor kezdődik. Viszont nagyon úgy tűnik, hogy a fent említett modellek boltokba kerülésére még legalább egy-másfél évet kell várni, azt pedig azt jelenti, hogy az elkövetkező 15-18 hónapban továbbra is az LG uralja majd ezt az üzletágat.


A dél-koreai gigacég ugyanis egy teljes OLED flottát vonultatott fel Berlinben:  A már korábban piacra dobott 55 hüvelykes készülék mellett ugyanis bemutatták a különleges kerettel megtámogatott Gallery családba tartozó készüléket is többek között. Ennek sajátossága, hogy az egyedi, festményeket idéző keretbe egy igen komoly, a basszushangok telt megszólaltatásáért felelős külön mélynyomóval megtámogatott hangrendszer került. Ráadásul a belső memóriájába számtalan festmény digitális reprodukcióját töltötték fel. Mivel ezek bármikor előcsalhatóak egy gombnyomással, így a felhasználó bármikor privát galériáját varázsolhat ennek segítségével a szobájából, lakásából. És ez még nem minden, hiszen a nagyközönségnek végre Európában is alkalma nyílt közelről is megbambulni a világ első hajlított televízióját. Véletlenül épp ez is egy OLED modell, és kétségkívül pofás darabról van szó. A cégtől kapott információk szerint a hajlított kialakításnak köszönhetően sokkal "moziszerűbb" lesz az élmény, de az az igazság, hogy ez inkább csak két-három darab egymás mellé rakása után tűnik fel. Persze mondhatná az ember, hogy akkor nosza, tegyük őket egymás mellé, ám amíg ebből az 55 hüvelyk képátlójú készülék ára 13 000 euro, azaz kb. négymillió forint körül alakul, addig ez sokaknak azért nem fog összejönni. Egy másik különleges OLED terméket is lg_halitottoled2.jpgbemutattak a nagyközönség előtt, mégpedig a világ jelenlegi legnagyobb Ultra High Definition modelljét. A 77 inches képátlóval bíró gigász világosan jelzi, hogy a cég egyelőre mennyivel jár a vetélytársak előtt, akik 55-56 colos termékkel állhatnak csak sorompóba. Ez nem más mint egy brutális és könyörtelen erődemonstráció, amellyel megmutatták a világnak, hogy mi is a helyzet OLED fronton.

De persze a legfontosabb kérdés, hogy valóban olyan jó-e az OLED, mint ahogyan azt állítják? Hiszen, ha a kép minősége ezt nem indokolná, akkor az életben nem következne be a technológiai váltás. Nos, erről szó sincs, hiszen a Berlinben kiállított OLED tévék (és ez minden gyártóra igaz), valóban egy másfajta szintet képviselnek. A színgazdagság, a kép dinamizmusa és a színhűség egészen elképesztő, a kritikus pontnak számító fekete megjelenítése is kifogástalan gyors mozgásokkal sem volt semmi gond. És akkor még nem is esett szó a dizájnról. Ugyanis az OLED technológia lehetővé teszi az ultravékony készülékház alkalmazását, hiszen e készülékek vastagsága nem éri el az egy centimétert sem, ráadásul mindezt rendkívül keskeny kávák mellett, ennek köszönhetően kis túlzással olyanok a tévék mintha a levegőben lebegnének.

(folytatjuk)

A bejegyzés trackback címe:

https://bluray.blog.hu/api/trackback/id/tr595509346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

süti beállítások módosítása