Berlin Calling: IFA 2012 beszámoló

A szórakoztatóelektronikai iparág legfontosabb eseményét tartották meg az első őszi napokban Berlinben. A rendezvényt az óriási tévék, a 4K felbontású kijelzők, a háromdimenziós modellek, a házimozi rendszerek és egyéb Blu-ray, illetve audio eszközök uralták.Kinn jártunk, megnéztük hol is tart a világ, hogy mik lesznek a karácsonyi piac újdonságai és mi várható jövőre. 

fal.jpg

A világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai kiállítása

Minden év augusztus utolsó és szeptember első napjaiban a szórakoztatóelektronikai, IT és telekommunikációs univerzum résztvevői, azaz a gyártók, kereskedők, és az iparág iránt érdeklődők figyelme Berlinre szegeződik. A német fővárosban ugyanis hagyományosan ezekben a napokban rendezik meg az Interntionale FunkAustellung, azaz IFA névre hallgató kiállítást. Az esemény igen komoly múltra tekint vissza, hiszen az első rendezvény 1924-ben volt, és voltak olyan évek, például 1965, amikor több, mint félmillióan látogattak ki rá. A tavalyi évben több, mint másfélezer vállalat mutatta be termékeit szolgáltatásait, és kétszázharmincezren váltottak rá jegyet. Ehhez még jön a közel százharmincezer (!!) szakmai látogató, akik üzletkötési szándékkal vannak jelen, és nem elsősorban a szájukat tátják.

Az esemény tehát grandiózus, leginkább úgy lehet elképzelni, mint a szegény Budapesti Nemzetközi Vásár egy européer verzióját. Azaz a standok óriásiak, jól felszereltek, és rettenetesen jól néznek ki. Legalábbis a többségük. A jegyet vett látogatók nem elveszett zombiként kóborolnak a gazban a pavilonok között, hanem egy óriási, rendezett konferencia központban sétálnak egyik színhelyről a másikra.

videofal_2_1.jpg

Így nem csoda, hogy a piacvezető cégek, így tehát például az LG, a Sony, a Panasonic, a Samsung, a Sharp, a Toshiba, a Philips, az Asus, az Acer, az Intel, a Microsoft stb. stb. kiemelt figyelmet fordítanak az IFA-ra, és évről-évre felvonultatják az újdonságaikat, legfontosabb, legnépszerűbb termékeiket, szolgáltatásaikat. Itt mutatják be a karácsonyi piacra szánt modelleket is. Tehát aki kilátogat a kiállításra, az képet kaphat arról, hogy jelenleg hol is tart a világnak ez a szeglete, kár, hogy ehhez egészen hétszáz kilométert kell utazni...

Tévék-tévék-tévék

Minden évben vannak trendi termékcsoportok, amelyeket felkapnak a gyártók, így például a kétezres évek elején a kompakt házimozi rendszerek, MP3 lejátszók és digitális fényképezőgépek, később a navigációs eszközök, illetve a notebookok, valamint idén a soundbarok, és tabletek, valamint persze a tévék uralma megdönthetetlen. Ez utóbbi okait nem kell nagyon boncolgatni, hiszen itt a fejlődés iszonyúan látványos, és ezekkel a termékekkel igen könnyű felkelteni a figyelmet. Így nem meglepő módon idén is a tévék vitték el a show-t a világ legnagyobb gyártóinak standjain.


lg_tvflotta_1.jpg

Ennek megfelelően az LG, a Sharp és társaik felvonultatták a teljes idei évi televízió flottát, és néhány újdonságról is lerántották a leplet. A lényeg persze a méreten és az innováción volt, és nyugodtan kijelenthető, hogy idén már tényleg sikerült az extrémitás határát súrolni ezekkel a darabokkal.

4K-8K: Fókuszban az óriásfelbontás

A Sharp például bemutatta a világ legnagyobb 3D LED háttérvilágítású LCD televízióját, egy kilenceven inches képátlóval bíró batárt. Az persze jó kérdés, hogy egy ekkora tévének van-e egyáltalán bármilyen létjogosultsága. Ugyanis ez már olyan méretű, amihez már ki kell bontani a lakás falát, és daruval kell beemelni a szobába. Ráadásul csak Full HD felbontásra képes, ami néhány éve még óriási dolog lett volna, de ma már ennél van jobb is. A japán cég egyébként kínál nyolcvan, hetven és hatvan colos készüléket is, azaz megpróbálják lefedni a összes lehetséges célcsoportot. A Sharp minden jel szerint a méretre ment rá, hiszen a dizájnon semmit nem finomítottak, tehát nyoma sincs a más gyártóknál már felbukkanó ultravékony káváknak, a médialejátszón sem fejlesztettek semmit, így a formátumtámogatási problémák továbbra is jelentkeznek. A Philipssel közösen fejlesztett (vagy tőlük licenszelt, tetszés szerint eldönthető, hogy ki melyik verziót fogadja el) okostévé rendszer pedig ma már röhejesen elavultnak számít.

Hasonlóan nagyméretű, egészen pontosan 84 hüvelykes képátlóval rendelkező tévével más gyártó, pontosabban más gyártók is rendelkeznek. Az LG, a Sony és a Toshiba is bemutatta ekkora televízióját, ráadásul mindhárom gyártó 4K felbontású panellel látta el a saját készülékét. Ebből világosan látszik, hogy a világ ebbe az irányba, tehát a 3840x2160 képpont felbontású kijelzők irányába halad. Ezek négyszer annyi pixel megjelenítésére képesek, mint a hagyományos Full HD panelek. Ez egyrészt értelemszerűen sokkal nagyobb részletességet jelent. Így akár már másfél (!!) méteres távolságból is tökéletes képet produkál egy ekkora televízió is. Másrészt pedig így lehetővé válik a Full HD háromdimenziós tartalmak megjelenítése passzív-polarizációs eljárás esetén is.

84.jpg

Mint az talán köztudott, eme egyébként számos előnnyel (kényelmesebb és olcsóbb szemüvegek) kecsegtető technológia egyetlen hátránya ez volt. Így viszont most már ezt el lehet felejteni. 4K felbontású modellel egyébként a Sharp is előállt, azonban ők "csak" egy hatvan hüvelykes prototípust mutattak be, amit az Ice-Cube Tecnologies nevű japán kutató céggel együtt fejlesztenek. A jelek szerint azonban addig még várni kell egy darabig, amíg ebből tömeggyártásra alkalmas terméket hoznak össze. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy ezt csak egy sötét szobában lehetett megbámulni a 4K tévéjüket ellenben a fent említett vetélytársakkal, akik büszkén pakolták ki standjuk közepére az ultra nagy felbontású gigászaikat. Egyébként a Toshiba és a Sony óriástévéibe is az LG által kifejlesztett és gyártott panel került a pletykák szerint, bár ezt hivatalosan eddig még senki sem erősítette meg.

A Panasonic egyébként még ennél is tovább lépett, hiszen bemutatta egyelőre kísérleti fázisban lévő 8K felbontású, azaz 7680x4320 képpont megjelenítésére képes 145 hüvelyk képátlójú, brutális méretű plazma kijelzőjét. Ezt a a Japán Nemzeti Műsorszolgáltatóval (NHK) karöltve fejlesztették ki. Ez a szervezet a múltban már komoly hírnevet szerzett nagyfelbontású műsorsugárzó technológiák fejlesztőjeként, hiszen HD tartalmakkal már például 1982-ben előálltak. A 8K technológia sem újdonság náluk, hiszen korábban is rendelkeztek már olyan megoldással, amely az Aptina 4K-s lapkáinak összevonásával készült és képes volt 60 képkocka/mp sebességre. Ez szép és jó, de amíg mondjuk a 4K elterjedésére már a közeljövőben számítani lehet, addig a 8K áttörésére még a Panasonic jóslatai szerint is 2020-ig kell várni.

Talán feltűnhetett, hogy a Samsung neve innen kimaradt. Nos a dél-koreai vállalat "mindössze" egy 75 hüvelykes, Full HD készüléket tudott felmutatni. Ezzel ugyan két évvel ezelőtt az egész parti legnagyobb sztárjai lettek volna, de 2012-ben már kevés az üdvösséghez. Ez olyannyira így van, hogy idén már olyan abszolút trendkövetőnek számító vállalatok, mint a Vestel, a Haier vagy a Metz is kiállították saját hetven inch képátlóval bíró televíziójukat, amelyek méretben nem sokkal maradnak el ettől.

Bemutatkozott a jövő: Az OLED a sztár

Nem ez volt az első év, hogy a plazma és az LCD utódjának tartott OLED készülékeket kiállították, viszont idén volt rá példa először, hogy e technológiára épülő nagyméretű modellt is bemutattak. Eddig ugyanis a 21 hüvelyk képátló volt az elérhető maximum. Viszont idén változott a helyzet, hiszen az LG-nek és a Samsungnak köszönhetően bemutatkoztak a világ első 55 inches képátlójú OLED tévéi.

oledjobb.jpg

Nos, az első benyomások alapján ezek tényleg alkalmasak lehetek a trónfosztásra. A képminőség ugyanis tényleg közelíti a tökéletest, a színek szinte leugrálnak a képernyőről, a mozgás pedig folyamatos és akadozás mentes. Ezen kívül az OLED óriási előnye elméletben, hogy így lehetővé válik az szupervékony kijelzők legyártása. És ebben sem kellett csalódni, hiszen az IFA-n bemutatott OLED televíziók vastagsága tényleg nem érte el a négy millimétert sem! Ráadásul a kávákat is sikerült hajszálvékonyra faragni, így e modellek már külsejükben is a jövő televíziózását idézik. Az nem meglepő, hogy a két cég a standjuk kiemelt helyére pakolta ezeket a készülékeket. Láthatóan büszkék rá, és van is mire. Ez tökéletes példája ugyanis annak, hogy innovációban lehagyták az egész világot, és ha valaki ezt tíz évvel ezelőtt kijelenti, hát biztosan sokan kinevették volna. A nagyközönség egyébként a várakozásoknak megfelelően jól fogadta az OLED tévéket, gyakorlatilag alig lehetett közel férkőzni hozzájuk. Egyelőre csak az LG féle televíziót lehet megvásárolni, közel 11 000 dolláros áron, a Samsung csak karácsony előtt küldi a boltokba az első darabokat, ha minden jól megy. Ez az ár egyelőre elég magas, viszont úgy fest, hogy ha sikerül az árát lejjebb szorítani, akkor nem lesz gond az értékesítéssel.

(vége az első résznek)

A bejegyzés trackback címe:

https://bluray.blog.hu/api/trackback/id/tr354759459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.