Mozi és szórakoztató komplexum a nappaliban: LG BH 7520 Smart 3D Blu-ray házimozi rendszer tesztje

Egy házimozi rendszer ma már több, mint egy szimpla zenelejátszó eszköz. Tökéletesen alátámasztja ezt ez a modell, amely filmek és képek megjelenítését ígéri, sőt az internetes tartalmak elérését is ígéri. Kipróbáltuk, hogy mindebből mi igaz, és az említett funkciók hogy muzsikálnak a valóságban.

bh-7520.jpg

Zavaros vizeken ért révbe az LG

A házimozi rendszerek, otthoni audio eszközök területén talán még sohasem volt akkora a káosz, mint manapság. A termékek alapvetően három nagy csoportra oszthatóak, amelyek tudásukban és árukban is jelentősen eltérhetnek egymástól.

Az első kategória a legtisztább bizonyos tekintetben. Ide tartoznak ugyanis azok a különféle bizonytalan eredetű cégek háza tájáról származó noname berendezések, amelyek csak és kizárólag az alacsony árral próbálják magukra vonni a potenciális vásárlók figyelmét. Igen, ezek a különféle Pumasomic, Pamgung, RG, Somy, Smarp stb. márkanévvel "fémjelzett" termékek, amelyek gyakorlatilag az ipari hulladék osztályba sorolhatóak leginkább. A felhasznált anyagok minősége, a beléjük épített technológia gyakorlatilag még a minimális kívánalmi szintet se éri el. Az általuk produkált hangminőség kritikán aluli, a ház sokszor berezonál, zörög recseg, a mély hangok pedig rendkívüli módon eltorzulnak. Optikai meghajtójuk csak a DVD-k lejátszását teszi lehetővé, a Blu-ray és pláne a 3D lemezeket el lehet szépen felejteni. Mindent összevetve, aki egy ilyen eszközre pénzt ad ki, az jobban tette volna, ha azt inkább valami jótékonysági szervezetnek utalta volna, abban legalább lett volna valami öröme....

izo.jpg

A második csoportba tartozik a legtöbb modell, hiszen itt vitézkedik a legtöbb piaci résztvevő, akik között bizony nagy múltú cégek is akadnak szép számmal. Közöttük olyanok is, mint például a JVC vagy a Pioneer, amelyek kiszorultak a tévés iparágból az óriási fejlesztési és gyártási költségek miatt, és amelyek azóta rengeteg energiát koncentrálnak a házimozikra. És persze rajtuk kívül ott vannak az igazi óriások, amelyek a szórakoztatóelektronika, IT és telekommunikáció minden színterén vitézkednek, legyen szó tévékről, projektorokról, telefonokról, tabletekről. Emellett a "specialistákról" sem szabad megfeledkezni, hiszen ezek a cégek hosszú évtizedek óta masszív résztvevői az audio piacnak. Szóval a verseny itt a legerősebb, a forgalom mind volumenben, mind értékben itt a legnagyobb. Épp ezért óriási eredmény, hogy az LG itt tudott diadalmaskodni, hiszen évek óta piacvezetőnek számít. A nevükhöz számos innovációs újítás fűződik - így például a Smart rendszer, vagy a 3D sound zooming - aminek köszönhetően a konkurensek előtt járnak, ami azért stabil hátteret ad a versenyben.

És természetesen nem szabad megfeledkezni a harmadik kategóriáról. Ide a hiperdrága, audiofileknek szánt termékek tartoznak. A szettek sokszor nem is egy gyártó műhelyéből származnak, és nem ritkák a többszázezer forintos, sőt milliós tételek sem. Értelemszerűen ez egy igen szűk piac, amelyet viszonylag kis, sokszor manufakturális körülmények között dolgozó cégek uralnak.

Mint ahogyan ebből is kiderülhetett, a jelen tesztünk alanya, azaz a BH 7520 a második csoport jeles képviselője, azon belül is a közép-felső kategóriát képviseli. Ez nem jelenti azt, hogy az olyan fontos funkciók, mint a médialejátszó vagy a Smart rendszer hiányoznának belőle. Mindössze egy-két olyan különleges extra fejlesztés maradt ki, mint például a felfelé fordított plusz hangsugárzók, amelyek 9.1 csatornás rendszert varázsolhatnak egy gombnyomással egy 5.1-es eszközből.

Hűvös elegancia és minimalizmus - sok finomsággal

Egy ilyen típusú eszköznél sem lehet ma már megfeledkezni a dizájnról, tudják ezt jól a dél-koreai cég háza táján is. Az LG körülbelül egy évtizede tartó, újító, innovatív korszakában e területre kiemelt figyelmet fordítanak, és bevallottan ez a sikereik egyik záloga. Így óriási meglepetést nem okozott, hogy most sem hibáztak, ugyanis a végeredmény meglehetősen pofásra sikerült. Az idei-tavalyi trendekhez hasonlóan a komponensek a visszafogott minimalista stílusban készültek, amelyet a szolid sötét színek, némi ezüst és az egyszerű formák uralnak. Nyoma sincs tehát az évekkel ezelőtti harsányságnak, az élénk tónusok használatának, és a látványos, dinamikus, a merészen szárnyaló fantázia meglétéről tanúskodó formáknak. Ez azonban nem jelent bágyadt unalmat, ugyanis a dizájnerek számos olyan kis aprósággal próbálták meg feldobni a hangsugárzókat éppúgy, mint a központi egységet, ami első látásra nem szúr szemet, de az összhatásnak jót tesz.

A központi egység

A szokásoknak megfelelően itt is egy, leginkább egy átlagos asztali Blu-ray lejátszóra hasonlító eszközbe került a digitális erősítő, a Smart rendszer, illetve természetesen az optikai meghajtó és a médialejátszó. Kifejezetten masszív eszközről van szó, hiszen a főmodul majdnem három és fél kilogrammot nyom, majd fél méteres (egészen pontosan 44 cm) szélességéhez harminc centiméteres mélység, illetve hat és fél centis magasság társul. Azaz nem igazán beszélhetünk kompakt, mobil megoldásról.

center.jpg

A készülékház alsó része és az alváz fémből készült, amely megfelelően csillapítja az esetleges rázkódásokat, ami a lemezek problémamentes lejátszásánál létfontosságú. Viszont a felső rész érthetetlen okból nem túl strapabírónak tűnő kopogós műanyagból készült, amire az ember még egy Blu-ray vagy DVD tokot sem tesz rá szívesen. Az alkalmazott zongoralakk fekete fényezésnek általában nem a legjobb megoldás, hiszen ez igen kényes, az ujjlenyomatok és porcicák látványosan meglátszanak rajta. Itt viszont, egy tévével ellentétben nem zavar sok vizet, és elegánsnak továbbra is elegáns.

3d_tv.jpgA csatlakozók jó része ez esetben is a hátlapra került. Így ide pozícionálták a két HDMI be- és egy kimenetet, az AV csatlakozókat, a rádióantenna bemenetét, egy optikai audio bemenetet, illetve a hálózati Ethernet csatolót. Ezen kívül természetesen a hangfalak csatlakozói sem hiányoznak róla. Szerencsére itt is a színkódos jelölést használták, tehát a megfelelő színű kábelt a megfelelő színű portba kell dugni, így el sem lehet ezt rontani. A terméket aktív hűtéssel látták el, azaz pörög benne egy ventillátor, ennek a szellőzőnyílásnak is a hátlapon szorítottak helyet. A passzív megoldás értelemszerűen jobb lett volna, hiszen ez óhatatlanul némi zajjal jár, de az optikai meghajtóval ellátott asztali médialejátszók esetén ez egyelőre még kivitelezhetetlen.Azt csukott szemmel is le lehetett fogadni, hogy a frontfelület bal oldalára, a szolid cég logó alá-mellé kerül majd az optikai meghajtó. És voilá! Ott is terpeszkedik, egy lehajtható ajtó mögött, alatta pedig az USB port, valamint a fülhallgató kimenete. A kikapcsolt állapotban láthatatlan folyadékkristályos kijelző egy sötétített műanyag lap mögött várakozik. Az érintésérzékeny kezelőgombokat pedig ezek alá építették, "Hidegen" ezeket sem lehet látni, csak bekapcsolás után gyúlnak ki, ami azért eléggé jól néz ki. Sok csicsa ide, azaz az elülső panelre sem jutott. Egyedüli díszítőelem az enyhén megdöntött, sötét matt ezüstre színezett alsó "perem", amivel a központi egység tökéletesen passzol a hangsugárzók által kialakított összképhez.

Hangfalak

A 120 centiméter magas két-két front és hátsó toronysugárzó ébenfekete obelixként emelkedik, meghatározva a szoba összképét, még akkor is, ha finoman elbújtatják őket a sarokba. A három kör alakú membrán, valamint a tetőn elhelyezett, más termékekről más ismert koncentrikus körök szolgálnak egyedüli díszítésként a csillogó zongoralakk fekete oszlopokon. A letisztult vonalak lendületét se egy ív, se egy lekerekített forma nem töri meg. Még a talpak is követik a szigorú téglalapformát, így mindent a derékszögek és az egyenesek uralnak.

egyutt.jpg

Gyakorlatilag szóról szóra ugyanez mondható el a centersugárzóról is, ami úgy néz ki, mintha lenyisszantották volna az álló hangfalak alját. A szokásosnál nagyobb méretű kör alakú, membránokat nem rejtették fal mögé, így meghatározzák e komponens karakterét. A súlya mindössze 70 dekagramm, így azért nyugodt szívvel rápakolható a főmodul tetejére is.Az LG idén lecserélte a mélynyomóit, így már ebbe az új változat került. Ez alacsonyabb, csak harminchét centiméter, tömzsibb (25 cm) és az elejéről lehagyták a rácsos műanyag védőlapot. Viszont továbbra is egy passzív eszközről van szó, azaz az erősítő nem magában a dobozban, hanem a központi egységben található.

Megszólalás

Egy hagyományos felépítésű 5.1 csatornás rendszerről van szó, amelynek maximális kimeneti teljesítménye 1100 watt. Ez a két-két front- illetve hátsó hangfal, illetve a center sugárzó 180 wattos teljesítményéből tevődik össze, amihez még hozzájön a mélynyomó kétszáz wattja. Ez a teljesítmény egy otthoni felhasználó számára tökéletesen elég. Egy átlagos méretű nappaliba vagy hálószobába, esetleg garzonba még sok is. Sőt, ha valakinek van akkora szerencséje, hogy ki tudott alakítani egy saját helyiséget a filmnézésre, ott is megállhatja a helyét. Szóval hangerőgondok nem nagyon merülhetnek fel.

Komolyabb problémával a térhatású hangszabványokkal kapcsolatban sem kell számolni, ami azért egy mai allva_1.jpgházimozi rendszertől már alapelvárás. Így tehát a kötelező Dolby Digital és DTS szabványok mellett megbirkózik a Dolby Digital +, Dolby TrueHD, Dolby Prologic II, DTS HD (High Resolution Audio) és a DTS HD (Master Audio) formátumokkal.Értelemszerűen a megszólaltatott hang minősége nagyban függ a forrástól. Tehát nem lehet például csodát várni egy tömörített WMA (Windows Media Audio) MP3 vagy AVI fájltól, de komoly hibák itt sem tapasztalhatóak, tehát cicergés, recegés, rezonancia nem tapasztalható, egyszerűen csak a dinamika és a kraft hiányzik a végeredményből. Viszont, ha a szükséges információkat tartalmazza a médiaállomány, akkor a tiszta, torzításmentes bika megszólalás garantált. Azaz magyarul, ha sikerül egy "normális" gyári Blu-ray vagy CD lemezt betenni a lejátszóba, esetleg tömörítésmentes vagy veszteségmentesen tömörített anyagot a médialejátszóra repíteni, akkor panaszra sok ok nem lehet, sőt. Ez többek között a cég integrált exkluzív hangkalibrációs technológiájának, a 3D Surround Processornak köszönhető, hisz ez a korábbinál valósághűbb térhatású hangzást eredményez.

mely.jpgA modell megkapta az LG saját hangfal beállító rendszerét. Ez a készülékbe integrált alkalmazás színes, közérthető ábrákkal nyújt segítséget ahhoz, hogy a lehető legjobban bekalibráljuk az egyes hangfalak hangerejét, így hozva létre a lehető legtökéletesebb hangzást. Ennek kezelése még egy totálisan laikus számára is gyerekjáték, érdemes elbíbelődni vele. Szintén pozitívum, hogy mód nyílik a hangszinkron ezredmásodpercenkénti eltolására, amennyiben a TV képes és a HDMI-n keresztül eljuttatott hang elcsúszott egymáshoz képest. Ezen kívül aktiválható a DRC (Dynamic Range Compression), amely bekapcsolt állapotban megakadályozza a hangerő hirtelen megnövekedését.

8+1 előre beprogramozott hangzásmód közül lehet választani (Natural Plus, Natural, Bypass, Bass Blast, Párbeszéd kiemelés, Játék, Éjszakai , Loudness), amelyek már a nevükben is jelzik, hogy mire számíthat tőlük a felhasználó. Akinek azonban ez nem elég, az akár saját füléhez is igazíthatja a magas és mély hangok arányát, valamint a balanszot.

A termék magától értetődően használható csak zenék lejátszására is. Ilyenkor a beépített médialejátszó grafikus felületét lehet használni. Ez kifejezetten igényesen fest, a nézet úgy is beállítható, hogy kiférjen az összes könyvtár és fáj neve is. Ennél is fontosabb azonban, hogy az MP3, illetve WMA állományok mellett az igen jó hangminőséget kínáló FLAC file-ok (Free Lossless Audio Codec) megszólaltatására is módot ad. Lejátszási lista azonban továbbra sem állítható össze, ami egyszerűen érthetetlen hiba, és ez alól az sem ad felmentést, hogy a konkurens gyártók is kihagyják ezt a szolgáltatást hasonló jellegű termékeikből. Némi gyógyírt jelenthet, hogy a számok közötti átkeverés bekapcsolható, azaz a dalok közt nincs szünet, hanem szépen egymásba folynak. Ráadásul az is működik, hogy a Gracenote nevű alkalmazás segítségével az éppen futó zeneszámokról információt szívjunk le az interneten keresztül. Emellett az úgynevezett a különböző információkat (milyen előadó, milyen stílus, borító stb.) tartalmazó ID3 tagek kezelését is biztosítja.

(Folytatjuk)

A bejegyzés trackback címe:

https://bluray.blog.hu/api/trackback/id/tr14918418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.