Az öregfiúk még mindig jól nyomják - The Expendables 2. – A feláldozhatók 2. Blu-ray teszt

FILMKRITIKA: Feri, a mozigépész

BD TESZT: Oblath Ádám

Film

Az akciófilmek az elmúlt években, évtizedekben jelentős változásokon mentek keresztül. Manapság többnyire olyan nyüzügének tűnő fickók a főszereplők, akiket régen, karrierjük csúcsán Schwarzi vagy Stallone egy-egy filmjében csak úgy mellékesen elgázoltak volna egy komolyabb autós üldözés közben, mintegy járulékos kárként. De az izomkolosszusok szépen lassan kikoptak, egészen két évvel ezelőttig, amikor Stallone összeszedte a műfaj legnagyobb arcait, kiegészítve néhány frissebb, de hasonló stílusú arccal, és leforgatta A feláldozhatókat, amely világszerte nagy sikert aratott, a rajongók örömmel üdvözölték újra nagyvásznon a több esetben már nagypapa korú sztárokat.

FILMKEPacsapat.jpg

Két évvel később pedig itt is van a második rész. Távozott Mickey Rourke, jött viszont Van Damme és Chuck Norris, szóval nem mondhatjuk, hogy gyengült volna a gárda. Ezenkívül viszont szinte semmi sem változott, s lehet, talán sokaknak ez a baja ezzel a filmmel, hogy ugyanolyan nosztalgikus, komolytalan piff-puff mozi, mint az előző rész volt. Viszont őszintén, kit érdekel mindez, amikor újra láthatjuk Schwarzit egy hatalmas géppityuval a kezében rendet vágni?

FILMKEPschwarzi.jpg

Na ugye. Néha ugyan kicsit túlzásba viszik már a srácok az egymás előéletére utaló poénkodást, de még ezek a momentumok is mind-mind mosolyra ingerlő összekacsintások maradnak a nézővel.

Ezért nem kéri számon az ember az alkotókon a papírvékony, ezerszer elsütött sablonokból összerakott sztorit, az ad-hoc felbukkanásokat és megmeneküléseket, hanem csak egyszerűen megint hátradőlünk, és élvezzük a show-t, ahogy a gonoszokat szitává lövik, szétkaszabolják, kettéfejelik, agyonütik, felrobbantják, elgázolják stb. Mindeközben pedig mindig jut idő egy-egy beszólásra.

FILMKEPchucknorris.jpg

Ennyi ez a film, nem több, de nem is kevesebb. 

Menü

Hangulatos, zenés, ám sajnos csak szimpla állóképes magyar menü fogad minket.

Kép

A fórumok már szinte mindenhol szétrobbantak a botrányos képminőségtől. Sajnos valahol igazat kell ennek adnom. Kollégámmal vitatkoztunk, ő váltig állította, hogy már a moziban is direkt ilyen volt a film, én tűéles képre emlékszem. A tény az, hogy vannak szebb pillanatai az alkotásnak, de olyankor sem az a kirobbanóan éles minőség jellemző, melyet a formátumtól elvárnánk, a rossz pillanatokban meg megkockáztatom, hogy egy mezei DVD is lehetne. Nyilván ettől még a BD-t érdemes megvenni, meg egy nagy megjelenítőn még mindig jobban járunk ezzel.

Hang

DSC00240.JPG

A hang viszont elsőrangú. A lemezen magyar és angol DTS-HD Master Audio van, 5.1-es keverésben. Jó látni, hogy végre a magyar hang is veszteségmentes, bár egy hangyányit mintha gyengébben szólna. Persze csak szőrszálhasogatok, azért nagyon rendben van. A hátsó hangfalak kvázi végig aktívak, és ahogyan azt kell, minden lövés, robbanás, ütés durván belengi a szobát. A magyar hang egyébként jól sikerült darab, mindenki eredeti szinkronját felvonultatja. Amit még meg kell jegyezni, az a magyar hangalámondás Pozsgai József közreműködésével. Ennek nyilván hangulati értéke van, de mai füllel vicces hallgatni.

Extrák

Bár a borítón két lemez szerepel, mégis egy disc árválkodik a tokban. Aggodalomra azonban semmi ok, az extrák az első lemezen maradéktalanul megtalálhatóak. A hangalámondásról volt már szó, az audiokommentárról meg sokat nem érdemes beszélni, ezért egy húszperces Így készülttel kezdünk. Ebben a színészek beszélnek az első rész sikerének titkáról, arról, hogy mennyivel nagyobb a második rész, és hogy végül miért került ki a rendezés Stallone kezéből. Mint kiderül, rendesen megsínylette a korábbi forgatást. Még szóba kerülnek az új arcok, és az is, hogy ilyen jellegű összeröffenés valószínűleg nem lesz újra. A soron következő huszonöt percben a nyolcvanas évek elvárásait és annak hőseit elemzik ki. Érdekes módon első körben viszonylag hosszabban beszélnek Amerikáról és az elnökről. Csak ezután jönnek a filmek és az izomkolosszusok.

DSC00241.JPG

Érdekes nézni, hogy építették a valós helyzetekre a filmeket. Egy egész jól összeállított történelemórát láthatunk, amit tényleg a kor hozzáértői mesélnek, ráadásul mindent tényekkel alátámasztva. Bár igaz, hogy egy hangyányit túldimenzionálják a tipikus nyolcvanas évek macsó karaktereit. Újabb huszonöt percben a valódi katonák, a tényleges feláldozhatók szólalnak meg. Ez kissé száraz, de tény, hogy érdekes, hogy is néz ki ez a valóságban. Ezek után akad öt és fél percnyi kimaradt jelenet. Ezek semmi extra szcénát nem takarnak, tipikus „megvagyunk nélkülük” jelenetek. Végül egy hosszú, ötperces bakiparádé jön, ahova kvázi mindent összeszedtek. Az extrák magyar feliratosak.

Összegzés:

Érdekes, néha vicces extrák (pl. alámondás) tartoznak egy olyan régi vágású akciófilmhez, amelyben a legendás sztárok ismét bizonyítják, hogy még nem mentek ki a divatból.

FILMKEPstastham.jpg

FILM: 7

KÉP: 7

HANG: 10

EXTRÁK: 7

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bluray.blog.hu/api/trackback/id/tr555104724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

süti beállítások módosítása