Hentesek előnyben - Gonosz halott Blu-ray-teszt

FILMKRITIKA: Cseri Dániel

BD TESZT: Oblath Ádám

Film

Igazi klasszikust újrázni nehéz, felülmúlni pedig szinte lehetetlen. Fede Alvarez rendező-társforgatókönyvírónak és csapatának sem jött ez össze, amikor nekiestek a Gonosz halott című, egy egész generációt „lelki nyomorékká” tevő Sam Raimi-klasszikusnak. Érezték talán ők is, hogy túl nagy a falat, így hát aztán igyekeztek úgy megfelelni a rajongói elvárásoknak, hogy iszonyatos mennyiségű és a maga nemében hátborzongatóra sikeredett minőségi kínzás s megdöbbentően hiteles csonkolás stb. szcénával pakolták tele a filmet. Ugyanakkor déja vu nemcsak azért lengedez az alig másfél óra során, mert remake, hanem mert például a borzalmak jó része nagyon hajaz Az ördögűzőben látottakra. Alvarez csak remélheti, hogy Blatty és Friedkin nem perli szét (vizuális) plágiumért: a démon feje, a halott családtagnak a pokolban éppen kifejtett tevékenységére történő utalás, a szörny sugárban okádása (ezúttal zöldborsóleves helyett eperszörp lövell) és még sorolhatnánk.

FILMKEPordoguzosarc.jpg

Az egész felvezetés hangulata és a színészvezetés halovány, a színészi alakításokról már nem is beszélve. A Karl Urban-hasonmás főszereplő fickó játéka a nullával egyenlő, a barátnőjét hozó szöszi ostoba, mint a föld. Urban-epigonunk húga, aki amúgy a kulcsfigura, ugyan macskalány, de erről csak néhány percig vehetünk tudomást, mert aztán a (valóban profi) maszkmester – bocsánat, a gonosz – durván lerendezi. A Halle Berry-imitátor ápolónő-csöcsike dögös, a lecsúszott geek/countryzenésznek kinéző hülye gyerek, aki a könyvben satíroz, aztán felolvas, nagyon irritáló, ácskapoccsal kéne szétütni a búráját már a legelején, és akkor legalább…

FILMKEPhulyehippi.jpg

Az eredeti sztori nem nagyon lett bolygatva, ez tiszteletben volt tartva, a koncolások pedig már-már művészi élvezettel, kéjjel történnek. Kitartott beállításokkal mutatnak mindent, de nem könyörgünk végre a vágásért, mert annyira irreális, ami történik, hogy paradox módon érdekessé válik az „ezt meg hogyan?” kérdése, így hát aztán jól meg kell nézni azt a trükköt. (A sniccernyalogatás bravúros, az elektromos konyhakés nem kifejezetten rendeltetésszerű használata szintén, a szögbelövővel vajákolás nem különben, aztán még előkerül egy láncfűrész is.) Alvarez partner a néző kíváncsiságának kielégítésében, noha eredeti célja érezhetően éppen az volt, hogy taszító és undorító legyen, amit látunk, ettől borzadjunk, és könyörögjünk a snittért, vagy hogy múljon már ki végre az éppen aktuálisan megszállt és/vagy elpusztításra kiszemelt szerencsétlen pára. De nem múlik ki az olyan könnyen és gyorsan, vérveszteség ide vagy oda. És ez bizony nem jó. Nem jó, mert egy idő után unalmas és hiteltelen, amit látunk. A horror akkor igazán átütő, ha több a sejtetés, mint a direktben, extra közeliben bemutatott gyötrelem, vagy ha már megmutatják és elénk rakják, akkor ne legyen ott sokáig, vagy ha már ott van, és sokáig van ott, akkor ne legyen szinte az unalomig és folyamatosan. Mert ettől bebukik a dolog. Érdektelenné, monotonná válik, még akkor is, ha az áldozatokkal együtt cserélődnek az egyre durvábban felhasznált gyilkoló szerszámok. Hiába sokkoló a hétköznapi munkákra szánt, nekünk is gyakran kezünk ügyébe kerülő ilyen-olyan berendezések nem kifejezetten a használati utasítás szerint történő üzemeltetése.

FILMKEPbatyo.jpg

Öncélú, talán ez a legjobb jelző a látottakra. Komoly probléma az is, hogy olyannyira a gyomorforgatásra van kihegyezve minden, hogy a filmszerűségnek az egyéb szegmenseken történő kiiktatásával sajnos nem igazán foglalkoztak. A belsőknél műteremszag van, csak unottan ácsorgó-nézelődő díszletmunkások hiányoznak a képmező szélén. A (mű?)ködben, homályban felvett erdő is már-már gyanús, és úgy imbolyog az operatőr kézi kamerájával a külsőben, hogy úgy érezhetjük, valójában itt is belsőben leledzünk, pedig nem, csak már annyira gyanakvóvá teszik a nézőt a fentiek. De ez már tényleg szőrszálhasogatás, na. Két fontos alapvetést kell tennünk summa summarum. Horrorrajongónak az a jó, ha lehet félni. Itt azt nem annyira lehet, még megijedni is csak akkor, ha szendergésbe megy át az émelyítően csúcsra járatott hentelésjelenetek egyre túlzóbb, irracionálisabb és naturális mivoltuk ellenére is lassan önmaguk paródiájába átcsapó füzére. Nem lenne ez baj, de akkor más műfajról, pontosabban kombinált műfajról kellene beszélnünk, nevezetesen horrorparódiáról, viszont az meg azért ingovány, mert a Hullajó felülírhatatlan, ez meg itten ugyebár vérrel-verejtékkel Gonosz halott-remake akar lenni, és ebben a megközelítésben máris vakvágányra futhat ki az egész. Horrorrajongónak az a jó, ha mészárolnak, ömlik a vér, üvöltenek a kíntól, a válogatott halálnemek és azok megvalósítása aberrált kreativitásról tanúskodik, és mindenki szenved, mint az állat. Ez utóbbiból elképesztően sokat nyújt a film.

FILMKEPuvoltes.jpg

A végefőcím utáni rövid „összekötés” az eredeti filmmel viszont nagyon erőltetett, inkább csak a legelvakultabb rajongóknak akart valószínűleg egy gesztus lenni.

Menü

Alul egy vízszintes sorban a menüpontok, míg a háttérben ijesztő képsorok követik egymást.

Kép

Teljesen korrekt transzfer tárul a szemünk elé. Sehol semmi tompaság, illetve életlenség, ami kellemes meglepetés, tekintve a szűrők sűrű használatát. A nappali részek hideg, de pofás színekkel operálnak, a sötét, éjszakai feketék meg kellően mélyek. Ennyi.

FILMKEPwhysoserious.jpg

Hang

A lemezre Dolby Digital 5.1-es magyar szinkron és DTS-HD MA 5.1-es eredeti hang került. Gyakorlatilag azonosan szólnak. Eszméletlen mélyhangokat hallhatunk, és ami külön tetszett, az az atmoszféra keverése. Egy leheletnyivel mintha hangosabb lett volna a két hátsó hangfal, így a nézőt gyakorlatilag berántja az erdő és a kis ház közepére. A sejtelmes horrorzene szintén körben szól, így egy remek keverést hallhatunk. A magyar szinkron sem sikerült rosszul, itt-ott ügyesen „ferdíti” az eredeti szöveget. Egyébként tipikus „fiatal” hangsáv.

Extrák

EXTRAcsapo.jpg

Rögtön egy audiokommentár az első bónusz, az összes fontosabb alkotó közreműködésével, de a régi filmek arcai sehol nincsenek, pedig őket is meghallgattam volna. Az első kisfilmben a rendező mesél. A lehető legélethűbb reakciókat akarta a filmbe implantálni, ami vicces, tekintve a film történetét és műfaját. Azt is elmondja, hogy nem véletlenül használtak maszkokat, ahol lehetett. Tíz percben mesélnek a remake létrejöttéről. Szóba kerülnek a régi filmek, és szerencsére azokról a forgatásokról is rengeteg képet láthatunk. Beszélnek a korábbi készítők, és megtudjuk, miért is voltak annyira lelkesek ettől az új filmtől. Még részletet is láthatunk a kisfilmből, ami alapján a rendezőt kiválasztották, és abba is belemennek, miért nem bukkant fel a filmben semmilyen formában sem Ash karaktere. A következő összeállítás érdekes, mert az egész arra épül, hogy mennyire nehéz és kimerítő volt a forgatás. Ezt főleg a főhősnő prezentálja nekünk, hogy mennyire megviselte sokszor egy-egy felvétel, vagy mennyi időt kellett a sminkszobában eltöltenie. Igazából nem tudom hová tenni az egészet. Öt percben elmesélik a könyv jelentőségét, illetve jelentését. Kicsit magyarázgatják a filmből már nyilvánvalóbb dolgokat, de sok újat nem tudunk meg itt sem. Egy kis lényegi dolog is akad, mert egy egész kellemes kis részletet láthatunk a főszereplő videónaplójából, ami épp a smink- és maszkmesteri munkába enged betekintést. Ez tényleg érdekes, láthatjuk, mit hogy helyeztek fel, de azért az is kiderül, hogy a smink maga a színészi játék nélkül nem sokat érne. Ezen kívül még néhány előzetes került a lemezre a stúdiótól.

Összegzés:

Bő másfél óra hentelés, régóta nem látott részletességgel bemutatva, de valahogy az igazi horror, a félelem és az eredeti filmre jellemző beteg humor nagyon hiányzik. A Blu-ray változat azonban technikai szempontból tényleg kifogástalan.

FILM: 6

KÉP: 10

HANG: 10

EXTRÁK: 6

A bejegyzés trackback címe:

https://bluray.blog.hu/api/trackback/id/tr35453446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.