Vajon működőképes lehet egy olyan audio rendszer, amely nem hogy képes egy televíziót megtartani a hátán, hanem direkt, hogy erre tervezték? Hogy szól? Beválhat? Van értelme? Egy teljesen új, forradalmi elgondolásból született otthoni hangkeltő eszköz, a LAP340 tesztje.

Mi az a Sound Plate?

Másfél évtizeddel ezelőtt tiszta volt a kép. Voltak a hifitornyok, a magnók, az erősítők és a hozzájuk járó hangfalak és kész. Ha valaki otthon akart zenét hallgatni, akkor ezek közül válogathatott, ha nagyon régimódi volt, akkor még körbenézhetett a lemezjátszók között, Az pedig ritkaságszámba ment, hogy valaki a tévéjének beépített hangszóróit javította volna fel külső eszközökkel. Mára jelentősen megváltozott a helyzet, a kisebb-nagyobb tudású és teljesítményű házimozi szettek mellett megjelentek a mikro tornyok, a sztereó eszközök (olykor mélynyomóval kiegészítve), a különféle személyi mobil eszközök számára szolgáló dokkolóval felszerelt asztali termékek, a hordozható hangsugárzók, amelyek közül néhányat még a medencébe is be lehet vinni, illetve a saját hangszóróval felszerelt médialejátszókról sem szabad megfeledkezni.

És hát persze ott vannak a soundbarok is, azaz azok a termékek, amelyeket elsősorban a tévék hangzásával elégedetlen felhasználóknak szántak, szánnak a gyártók. Magyarul tehát azoknak, akik egyébként is a házimozi rendszerek iránt érdeklődnének, ám sajnos abban a helyzetben vannak, hogy egy több komponensből álló szettet nem tudnak vagy nem akarnak megengedni maguknak, aminek legtöbbször helytakarékossági okai vannak. A hangprojektorok (azaz soundbarok) sajátossága hogy mindössze egyetlen frontfelület mögé pakolták az összes hangsugárzót, tehát nincsenek különálló hangfalak, így a szobán átkígyózó kábelkötegeket is el lehet felejteni. Legtöbbször közvetlenül a tv szomszédságában helyezik el ezeket, konkrétan a tévé elé, és itt kezdődnek a problémák... Sokszor ugyanis az állványon, szekrénykén, polcon nincs elegendő hely ehhez. Sőt olykor az is elfordul, hogy a különleges kialakítású talpak miatt a televízió olyan alacsony, hogy a hangprojektor kitakar az alsó részéből egy-két-három centimétert. Jó néhány gyártó pedig azt gondolta, hogy szükség van egy olyan termékre, amely úgy nyújtja a hangprojektor által kínált előnyöket, hogy ezekel a hátrányokkal a felhasználónak nem kell szembesülnie. Így született meg a sound plate (vagy más néven sound board - gyártótól függ az elnevezés) termékcsalád. Azaz azok a modellek, amelyeket direkt úgy alakítottak ki, hogy elbírják egy televízió súlyát,  tehát azok alá is elhelyezhetőek. Ennél fogva ezek, az először 2013-ban bemutatkozó készülékek a
soundbarok egyfajta evolúciójának tekinthetőek.Az LG, mint az otthoni audio eszközök piacvezető gyártója nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon, úgyhogy az elsők között lépett színre saját, ilyen típusú termékével, a már Magyarországon is megvásárolható LAP340 típusjelzésű készülékkel.

Fura kialakítás

A speciális feladathoz speciális kialakítás szükséges, így ennek megfelelően az otthoni hangeszközök univerzumában még sosem találkozhattunk a sound plate-khez hasonlító megoldással. Az tény és való, hogy a dizájnereknek nem sok lehetőség jutott, hiszen a funkcionalitás meghatároz mindent, de azért láthatóan a formatervezők mindent megtettek, amit lehetett. A sarkok-élek lekerekítése például jó ötlet volt, hiszen ez jelentősen finomít a téglatest szikárságán. Más otthoni audio eszközöktől eltérően a frontfelület teljesen homogén, nem töri meg az egységes összhatást sem kontroll-lámpa, sem csatlakozó , sem egy LCD kijelző. A díszítőelemeket egyébként sem vitték túlzásba, mindössze egyetlen céglogó kapott helyet a készülékházon. Illetve itt kell megemlíteni a fedlap különleges mintázatát. Azaz a kúp alakú bemélyedések ezreit, amelyek amellett, hogy ellenállnak a szennyeződéseknek, azt is meggátolják a tv lecsússzon a soundplate-ről. Az aljára építették a mélynyomó membránjait, valamint a szellőzőnyílásokat, a hátlapra pedig a csatlakozók kerültek. Illetve hát egészen pontosan egy darab optikai digitális audio bemenetet építettek rá a tápcsatlakozón kívül. A 70 centiméter széles, 32 centiméter mély és mindössze 3,5 centiméter vastag terméket méretei révén a gyártó a 32 és 55 inch képátlójú televíziók mellé ajánlja. Súlya 3,7 kilogramm, azaz amellett, hogy könnyen mozgatható, azért attól nem kell tartani, hogy egy apró lökéstől leesne az állványról. Mindent összevetve, azt túlzás lenne állítani hogy egy dizájndíjas darabról van szó, viszont az újszerűsége miatt biztos, hogy sokan felkapják rá majd a fejüket, mikor először megpillantják. A dobozában a távirányító és az ehhez szükséges elem mellett helyet kapott a digitális optikai csatlakozó kábele, illetve természetesen a használati utasítás, valamint a tápkábel, amelyen keresztül az életet adó energiát szívja magába.

Hangminőség

A készülékre a már említett optikai digitális audio bemeneten, illetve a Bluetooth támogatásnak köszönhetően, vezeték nélküli adatátviteli eljárások segítségével is eljuttathatóak a különféle audio anyagok, zeneszámok. Sőt a készülék kompatibilis a vezeték nélküli Sound Sync funkcióval rendelkező LG TV-kel, tehát azokhoz ily módon is csatlakoztatható. Viszont USB port nincs rajta, így tehát az MP3 lejátszók, vagy egy Apple termékek fogadására képes dokkoló sem dugható rá ezen keresztül. Beépített médialejátszó alkalmazással egyébként nem rendelkezik, ami azért kissé fura volt, de  valószínűleg ez a funkció már bekerül a 2014-es modellekbe.
A 4.1 csatornás termékbe dupla neodímium hangszórókat építettek, ami azért lényeges, mert az erős neodímium mágnes teljesítménye lényegesen erősebb, mint egy hagyományos mágnesé. Így a maximális teljesítmény csatornánként 20 watt, amelyhez még hozzá jön a mélynyomó 40 wattja. Ugyanis bármilyen meglepő, egy (illetve pontosabban kettő) beépített subwoofer is található a lapos dobozban, aminek köszönhetően az összteljesítmény eléri a 120 wattot. Ez, bár egy házimozi szettel nem veheti fel a versenyt e téren, otthoni használatra tökéletesen elég. Sőt. Elég nagy szoba, nappali kell ahhoz, hogy valaki tökéletesen kihasználja a benne rejlő lehetőségeket. A készülék egyik hiányossága, hogy előre programozott equalizer beállítások közül mindössze kettő kapott helyet benne. A visszafogott természetes mellett ugyanis csupán az erőteljesebb basszussal kecsegtető Cinema Sound módra lehet átváltani. Ennek aktiválásakor egyébként elkezd működni az integrált 3D Surround processzor is, ami a virtuális térhangzás megteremtéséért felel. Az igaz, hogy a hagyományostól eltérően ilyenkor teltebb a hangzás, de valódi, olyan térhatásról, amelyet a szoba négy sarkába állított hangszóró produkálna, szó sincs. És várhatóan ez még egy darabig így is marad, hiszen ahhoz valódi csoda kéne, hogy egy ekkora, ilyen kialakítású eszköz erre képes legyen.

Emellett arra sem nyílik mód, hogy a felhasználó a saját igényeihez szabja a magas és mély hangok arányát, ami azért egy kicsit furcsa. Minden jel arra utal, hogy az LG tervezői, döntéshozói azokat célozták meg ezzel a modellel, akik nem akarnak sokat vacakolni egy audio termékkel, nem kívánnak elmélyedni a beállításokban,
mindössze csak azt szeretnék, hogy a tévéjük normálisan szólaljon meg. Erre egyébként az eszköz alkalmas is, hiszen a használata tényleg hallható előnyökkel jár. A hangzás sokkal gazdagabb, teltebb, dinamikusabb és erőteljesebb, mint amit a tévék rejtett, kis teljesítményű beépített hangszóróitól megszokhattunk. Teljesen új részletek, effektek, finomságok fedezhetőek fel, ha be van kapcsolva. Bár a lapos kialakítás miatt elsőre tartani lehetett attól, hogy a mélynyomók csak dísznek kerültek bele, és nem képesek a basszushangok normális megszólaltatására, de a félelmek alaptalannak bizonyultak, a mély hangok ugyanis nagyon szépen brummogtak. Ennek köszönhetően, bár ezt szintén nem gondoltuk volna, a készülék zenehallgatásra is alkalmas. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a Bluetooth technológia hiányosságai miatt a vezeték nélküli adatátvitel használata esetén a végeredmény nem lesz olyan tiszta, mint a kábeles használat során. Summa summarum, a megszólalásban hozza egy átlagos soundbar szintjét, mindezt úgy, hogy nincs szüksége külön mélynyomóra,
és, hogy a helytakarékosságra való törekvés miatt, alapvetően egy lapos "dobozról" van szó.

Kezelés

Mivel nincs benne integrált médialejátszó, internetes tartalmak elérésére sem ad módot, valamint mint már fentebb volt róla szó, hogy az előre programozott hangmódok közül is csak kettő található meg a kínálatban, így annyira nem lepett meg, hogy a grafikus kezelőfelület hiányzik, ennek meglétét ugyanis semmi sem indokolja. Végül is ugyanezt lehet elmondani az LCD kijelzőről is, hiszen a felhasználó hallja, hogy milyen hangosan szól a termék, a normál vagy Cinema Sound hangmód közti különbséget is azonnal érzékeli. Ettől függetlenül nekem ez hiányzott, bár nyilván a tervezők úgy vélték, hogy esztétikusabb, ha ezt az alkatrészt most innen lehagyják.
A hátlapon elhelyezett kezelőgombok segítségével is irányítható, de azért némileg komfortosabb e célra a mellékelt távirányítót használni. Ez egy, kicsi, de teljesen korrekt darab. A fogása kényelmes, nem csúszkál, az ezüst-fekete színezés is jól néz ki. Ráadásul egy része gumiból készül, amin egyrészt a szennyeződések alig látszódnak meg, másrészt igen könnyen tisztítható. A gombok segítségével minden funkció elérhető, és a bemenetválasztás is menedzselhető, egyedül a háttérvilágítás hiányzik, az egyébként rém mutató távvezérlőről. A gombok nyomkodására az elektronika kellően sebesen reagál, ami ugyan nem tűnik nagyon fontosnak, de akinek már volt dolga csigatempójú, idegeket szétcincáló hangprojektorral, az ezt nagyon tudja értékelni.

Vélemény

Maga az ötlet, tehát hogy hozzanak létre egy eszközt, amely nem más, mint egy rendkívüli módon helytakarékos soundbar, brilliáns. Utólag azt mondaná az ember, hogy adta magát, a dolog, de hát persze ilyenkor már könnyű okosnak lenni. Ennél is jobb azonban, hogy ez esetben sikerült is megvalósítani az elgondolásokat, ráadásul úgy, hogy sikerült a megfizethető árkategórián belül maradni. Rendben, a százezer forintos ár nem igazán mondható alacsonynak, de azért nem szabad elfelejteni, hogy itt egy teljesen új termékkategóriáról van szó, amelynél ráadásul azzal is meg kellett küzdeni, hogy a készülékház elbírjon akár egy 30 kilogramm súlyú televíziót is.Ráadásul megoldották a dupla mélysugárzó beépítését is, amivel egyrészt helyet lehet spórolni, másrészt ez egy ilyen lapos, csupán 3,5 centiméter vastag készülékház esetén egy kimondott bravúr. A hangzás egész jó, a mély hangok nagyon szépen, melegen szólnak, a dinamika és az erő sem hiányzik. Mondjuk az nem lett volna egy hátrány, ha a két hangmód mellé még bepasszíroznak néhányat, például olyat, ahol a basszus még inkább kiemelt szerepet kap. Vagy legalább lehetővé tehették volna, hogy a felhasználó saját ízléséhez szabja a mély és magas hangok arányát, erre azért már más LG eszköz esetében láttunk példát. Hanghibák, tehát statikus zörejek, percegés, zörgés egyáltalán nem jelentkezett, és bár a készülékház erőteljesen rezonál működés közben, ennek nem volt hallható jele. A beépített médialejátszó egy kicsit hiányzott, nem lett volna rossz, ha csak rá kell dugni egy pendrive-ot és máris kezdődik a zenehallgatás. És az elérhető interntes tartalmak körével is ugyanez a helyzet. Nincs szükség feltétlenül böngészőre, vagy alkalmazások százaira, de egy pár netes rádió vagy esetleg az Aupeo! gigantikus mennyiségű dalt tartalmazó adatbázisa itt kifejezetten jól jött volna. Ám ezek egyáltalán nem komoly hiányosságok. A LAP340 a rá kiszabott feladatot tökéletesen ellátta, olykor még túl is teljesítette az elvárásokat, úgyhogy aki egy olyan eszközben gondolkodik, ami kicsi, kevés helyet foglal, és alkalmas a televízió hangzásának feljavítására, az ezzel nem hibázhat!