A Blu-ray lemezekkel és a szabvánnyal kapcsolatosan megfogalmazott hátrányok közül legsűrűbben a tárkapacitást emlegetik. Ez jelenleg rétegenként 25 gigabájt, ami egy duplarétegű lemeznél értelem szerűen 50 gigabájtot jelent. Ez ugyan jóval több, mint a DVD lemezek kapacitása, de időközben a merevlemezek tárterülete óriásit nőtt, miközben gyorsabbak, megbízhatóbbak, strapabíróbbak és bizonyos értelemben fizikailag is kisebbek lettek (gondolok itt a 2,5 hüvelykes HDD-kre). Noha a BD lemezek 50 gigabájtos tárkapacitása többé-kevésbé elegendő arra, amire jelenleg használják, de mint adattárolásra és mozgatásra szolgáló adathordozó, nem veheti fel a versenyt a merevlemezekkel.
Sajnos még a BD XL kapacitása sem elegendő, hogy felvegye a versenyt...
Ezen akar változtatni a TDK, mely gyártó a Japánban tartott Ceatec kiállításon mutatta be 1 terabájt tárkapacitású Blu-ray lemezét, amit a gyártó úgy ért el, hogy a lemez oldalanként 16-16 (tehát összesen 32 réteggel) rendelkezik és minden egyes réteg 32 gigabájt adatot képes tárolni. Az ilyen típusú, sokrétegű és nagy adatsűrűségű lemezek kifejlesztésénél mindig az okozza a nehézséget, hogy az egyes rétegekhez olyan anyagot kell kifejleszteni, mely jól vezeti a fényt...persze a TDK nem árulta el, hogy pontosan milyen alumíniumot használ erre a célra. A másik probléma, hogy ezek a lemezek bonyolultságuknál fogva sok hibalehetőséget rejtenek, ám a gyártó szerint a selejtes darabok mennyisége ma már olyannyira elhanyagolhatü, hogy a technológia megérett a sorozatgyártásra.
Ám, hogy ne legyen ennyire egyszerű, a TDK adathordozója egyelőre nem felel meg teljes mértékben a Blu-ray szabványnak, ami alapján egy rögzítésre szolgáló réteg vastagsága maximum 100μm-nek kéne lenni, a TDK lemezénél ez 260μm. Ami még ennél is rosszabb, hogy a TDK lemeze valószínűleg csak koncepció marad, ugyanis az ez évben elfogadott BD XL szabvány sem támogat 128 gigabájtnál nagyobb kapacitású lemezeket, pedig korábban már a Pioneer is kifejlesztett 400-, a TDK pedig 320 gigabájtos Blu-ray korongot.
