Film
Itt az újabb szuperhősös mozi, mostanában ezek egyre rövidebb időközönként követik egymást. A Thor „különlegessége”, hogy főhőse nem halandó ember, aki valami miatt szuperképességekre tesz szert, hanem isten, akit renegát viselkedése miatt megfosztanak erejétől és a Földre száműznek. A baj (és a szerelem) azonban itt is rátalál, és később persze bizonyítja rátermettségét, na meg erejét is visszakapja, amire nyilván szüksége is van.
A skandináv-germán mitológiából ismert isten történetét persze alaposan átdolgozták, akik tehát a szereplők nevétől fellelkesedve a régi mondák megfilmesítését várják, azok csalódni fognak, de nyilván nem sokan vannak ilyenek, hiszen szinte mindenki tudja, itt egy amerikai képregény filmadaptációjával van dolgunk. Amit kapunk tehát, az egy klasszikus, a jó és a rossz, apa és fia, testvér és testvér harcát feldolgozó közhelyes, néhol már primitív, papírmasé karakterekkel teli, de látványos és akciódús képregényfilm.
Meglepőnek tűnhet, hogy mindezt a Shakespeare-művek filmre vitelében szakértőnek mondható Kenneth Branagh dirigálta le, a mellékszerepekben pedig olyan remek színészek tűnnek fel, mint Anthony Hopkins vagy Stellan Skarsgard, de nekik is fizetniük kell a közértben, szóval túlzottan ne kárhoztassuk őket ezért. Ami dolguk van, azt profin, sallangmentesen elvégzik, de valódi tudásukat nyilván nem ezekben a szerepekben kell megcsillantaniuk. Mellettük még a látvány az, ami kiemelkedő minőségű a filmben, a jelmezek vagy az istenek lakhelye egyaránt pazarul néz ki. A produkció vége pedig kifejezetten szépre, már-már komolyra sikeredett, kicsit többnek éreztetve, súlyt adva az addig látottaknak.
Menü
Nagyon hangulatos menüt kapunk a film végéhez hasonló, az univerzumot átszelő képsorokkal. A menüpontok alul egy sorban, szépen, áttekinthetően vannak jelen.
Kép
A produkcióban nagyon sok élénk szín és éjszakai sötét is előfordul, de a transzfer egész jól boldogul el vele. Ha őszinte akarok lenni, akkor talán ezé az egyik legjobb kép, amit az utóbbi időkben láttam, ám néhány jeleneten belül sajnos tompaságot tapasztaltam. Ezek néhány másodperces snittek, szóval nem vészesek, csak érdekes, hogy ha össze tudnak hozni egy kifogástalan transzfert, hogy csúszhat be indokolatlanul egy-két szépséghiba. Mindenesetre akár a sivatagban, a kisvárosban vagy az idegen világokban vagyunk, valami eszméletlenül szép, élénk színek tárulnak elénk. A mélyfeketék meg az esti felvételeknél mutatják meg, mit is tudnak igazából. Amúgy minden kellően éles, szóval a kis hibák ellenére le vagyok nyűgözve.
Hang
Magyar mozis Dolby Digital 5.1, ami megállja a helyét mind technikailag, mind színészileg. Egész jó kis 5.1-et kapunk, de nem éreztem most azt a jellegű elsöprő erőt, amire korábban számítottam. Pedig a sima DD 5.1 is tudna dolgozni rendesen. Az igazi csoda a DTS HD MA 7.1-es eredeti hang. Nos, ismét csak azt kell mondjam, hogy meglepően sokat hozzá tud tenni az élményhez az a plusz két csatorna. Minden effekt, zene, beszéd egyszerűen kristálytiszta, így akármennyire jól sikerült szinkronról van szó, akinek van lehetősége, az válassza az eredeti nyelvet.
Extrák
Először is a rendezővel, Kenneth Branaghgel hallgathatunk meg egy audiokommentárt. Felkészülten és informatívan mesél.
Nem is annyira a karakterekre, hanem a készítés technikai részleteire tér ki. Az első kisfilm egy szórakoztató meglepetés. Coulson ügynök és egy társa egy étkezdében próbálnak megoldást találni egy problémára. Ez pedig nem más, mint hogy a fejesek a hamarosan összeálló Bosszúállók csapatába Emil Blonskyt akarják (Tim Roth karakterét A Hihetetlen Hulkból). Ezt el akarják kerülni, így úgy alakítják az eseményeket, hogy Ross tábornok még véletlenül se akarja kiengedni. És így sétált be Stark a kocsmába. Aki imádja a crossovereket, az értékelni fogja. Na, akkor jöhetnek az Így készültek: az első egy húszperces eresztés, ami a látványra koncentrál. Azon belül pedig mindenre. A díszletek, a ruhák mind kivesézésre kerülnek. Pörgős, hasznos anyagokat mutatnak. Négy percben mesélnek a színészekről.
Látjuk, ahogy instruálja őket a rendező, interjúrészleteket hallunk, a szokásos. Az ikonikus kalapács is külön kisfilmet kapott. Ennek a szimpla eszköznek a megalkotása is hosszabb időt vett igénybe, közel kétszáz tervezet készült. Öt percet szánnak a Jégóriások bemutatására. Kicsit másképp néznek ki, mint a képregényben, de az eredmény önmagáért beszél. Megszólal még a királyukat alakító színész is. Két perc zene következik. Itt igazából kézenfekvő dolgokat mondanak. Végül két és fél percben beszélgetnek a készítők a forgatáson Stan Lee-vel, a képregények istenével, miközben forgatási képeket látunk. Kicsit kitérnek a készülő Bosszúállók-filmre, de ez csak egy összevágás/összefoglaló a korábbi Marvel-filmekből. Több mint húszpercnyi kimaradt jelenet került a kiadványra. Akad sok jó anyag, de érthető, hogy miért maradtak a vágóasztalon: a tempó miatt. Végül három előzetest láthatunk.
Összegzés
Hogy kinek mennyire tetszett a film, az most más kérdés, de tény, hogy szinte referenciaminőségről beszélünk, kellő extrával…
FILM: 7
KÉP: 10
HANG: 10
EXTRÁK: 9
FILMKRITIKA: Feri, a mozigépész
BD Teszt: Oblath Ádám
