FILMKRITIKA: Feri, a mozigépész
BD TESZT: Oblath Ádám
Film
A Sonynál kényszerhelyzetbe kerültek, hogy kezdjenek valamit a Pókember-franchise-zal, ugyanis ha nem lépnek, a jogok visszakerültek volna a Marvelhez. Ha azonban a Raimi-féle borzalmas harmadik részre gondolunk, akkor érthető, hogy miért döntöttek úgy, hogy inkább újrakezdik az egészet, új rendezővel és szereplőgárdával. Ez tehát alapvetően jó döntés, a végeredmény mégis nagyon felemás lett.
Ha hasonlítani kell valamelyik korábbi részhez, akkor mindenféleképpen az elsőhöz érdemes ezt a filmet viszonyítani. Marc Webb (500 nap (nyár)) filmje azonban még inkább eredettörténet, mint Raimié, hiszen ez a 132 perc gyakorlatilag végig egy felvezetés, Peter Parker Pókemberré válásának sztorija, és csomó olyan dolgot, karaktert még kihagy, amelyek a Raimi-féle verzióban benne voltak. Itt még nincs Jonah Jameson meg Hírharsona, MJ helyett Gwen Stacy a vágy tárgya stb.
Webb filmjének legnagyobb előnye, hogy Andrew Garfield szimpatikusabb Peter Parker/Pókember szerepében, mint Tobey Maguire volt. Ugyanakkor Raimi szerintem jobban, drámaibban, átélhetőbben megoldotta az átalakulást, mint Webb. Nagyon zavartak az olyan ostobaságok, mint Parker szabad mozgása az amúgy nagyon hi-tech biztonsági berendezésekkel védett laborban, főleg, ahogy a pókokhoz bejut.
Dr. Curt Connors/A Gyík mint főgonosz nagyon sok hasonlóságot mutat a Raimi-féle Norman Osborn/Zöld Manóval, mindkettő saját magán próbálja ki szérumát, de valahogy Willem Dafoe gonoszabb, őrültebb volt, miközben sorsát mégis drámaibbnak éreztem, főleg a fia történetszálával kiegészítve. A kivágott jelenetekből egyébként látszik, hogy Connorsból is jóval többet kihoztak az alkotók, csak gondolom, valamelyik nagyokos beszólt a stúdióból, hogy túl hosszú a film…
Ben bácsi és May néni színészileg ebben a filmben jobb, viszont Ben bácsi szájából hiányoltam az olyan ikonikus mondatokat, mint a Raimi-filmben "a nagy erő nagy felelősséggel jár”. Az Oscorp és Norman Osborn felvezetése is elég suta volt, de utóbbin a folytatásokban lehet még csiszolni.
MJ és Gwen Stacy esete mint vágy tárgyai a suliban nagyon hasonló, még a lezárás is, ugyanakkor zavart az a tinis picsogás, ahogy Gwen erőszakos pasija a végén megsajnálja Petert nagybátyja halála miatt, és jó barátok lesznek, bár ugye a srác beceneve alapján tudhatjuk azt is, hogy bizony ő is visszatér még majd egy nagyobb szerepben.
A látvány viszont ennél a filmnél egyértelműen jobb volt, sokkal kevésbé meseszerű a Raimi-féle verzióknál, de ugyanakkor nemcsak realistább a mostani film, hanem a futurisztikusabb részek (labor), az esti városképek vagy néhány pókemberes, szubjektív kamerás résznél egyúttal látványosabb is. A Gyík viszont nagyon CGI volt, rossz értelemben véve. Nem éreztem annyira fizikailag valósnak, mint Raimi filmjeinek gonoszait (az első két részre gondolva persze).
Összességében végig az volt az érzésem, hogy a két első filmből lehetne összegyúrni egy tökéletes Pókember-mozit, innen és onnan is átvéve dolgokat, színészeket, történetszálakat, képi megoldásokat stb.
A kicsit szigorúbb osztályzat annak szól, hogy az alkotók egy újrakezdés során itt lehettek volna bátrabbak.
Menü
Jópofa a menü. A film képkockái pörögnek a háttérben, alul meg egy sorban helyezkednek el a menüpontok.
Kép
Vegyes érzelmeim vannak a képpel. Már az IMAX 3D-s verzióban is találtam kivetnivalót, de nem gondoltam volna, hogy ezzel szembesülök a BD kiadványon. A 3D-s képnél ugyan végig megvolt a térélmény, ám túl világos volt nekem a transzfer, így nehezen tudtak a színek is érvényesülni. A 2D-s verzió problémája is hasonló forrásból adódik: itt végig egy erőteljesebb sötétítés párosult a produkcióhoz, és csak a szép, nappali jeleneteknél éreztem természetesnek a színeket. Ez még hagyján az éjszakai, direkt sötét jeleneteknél, de a délutáni, felhős szcénák nagyon plasztikusak, zavaróak. Ezzel együtt azonban éles és sima képet kapunk, mindenfajta pixelhibától mentesen.
Hang
A hang teljesen jó. Angol DTS-HD MA 5.1 és magyar mozis DD 5.1. Gyakorlatilag ugyanúgy szólnak. A zene teljes atmoszférát ad, és az akciójelenetek is kellően brutálisak. A szinkronhangokat viszont annyira most nem sikerült eltalálni, így mindenképpen az eredeti hang/magyar felirat kombináció ajánlott.
Extrák
Duplalemezes kiadványról van szó, így az extrák zöme a második diszken terpeszkedik el. Ám érdemes szót ejteni az audiokommentárról, és a két 3D-s kisfilmről is, amelyek a film mellett kaptak helyet. Ezek kellemes kis okosságok, de tény, hogy itt is inkább a 3D-t erőltették. Először is kezdjünk néhány kimaradt jelenettel. Ezek nagyon jók, vannak egy az egyben kihagyott történetszálak is. Ben bácsi halála is kicsit másképp van, valamint a doktor és Peter között is fontosabb a kapcsolat. Ezekért nagy kár, sokkal jobb mozi lehetett volna ezen szcénákkal. Ezek után az előzetes jelenettervek következnek. Zömük storyboard formában, de akad kezdetleges animációs megoldás is, ám ezek semmilyen jelentős újdonságot nem takarnak.
Három képgalériát is láthatunk. Egy Pókemberről, egy a Gyíkról, egy pedig a filmben szereplő helyszíneket ábrázolja. Ezek főleg tervek és koncepciós rajzok. Következnek a tényleges dokumentumfilmek. Az első ilyen a számítógépes animációra fekszik rá, méghozzá különböző jelenetek bemutatásának segítségével. Az iskolai pusztítás például teljes mértékig animált. De New York egy része is felépült, hogy aztán abba belehelyezve a főhős hálóhintája a város felett meggyőző legyen. Itt egyébként nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy felhasználják a klasszikus pózokat. A Gyík is teljesen animált, nem csoda, hogy ezt is gyorsan ledarálják. A sok CGI után bemutatják a valódi kaszkadőrmutatványokat is, pontosabban azok koreográfiáját. Valamennyi akciódús jelenet előzetes mozgásterveit megnézhetjük. Három percet szánnak a film játékváltozatára. Itt igazából csak annyit tudunk meg, hogy nagy élmény lehet hálóhintázni a városban, valamint azt, hogy nem a mozi eseményeit követi, hanem folytatja azt. Egy hosszú Így készült jön, több mint egy órás, igaz, darabokra szedve. Itt azért elég rendesen felépítik a produkciót. Először is az újraértelmezés és a rendező kerül szóba. Egy teljesen más jellegű mozit akartak csinálni. Elég hosszú, de velős és lekötő elemzést kapunk a főbb színészekről és azok karaktereiről. Kimondottan öröm, hogy senki nincs elszállva. Külön egy egész kisfilmet szánnak arra, hogy bemutassák a karakterek sminkjeit, illetve kosztümjeit – ez főleg a hős és az ellenség etapjánál érdekes. Részletesen kivesézik, hogy mit hogyan találtak ki. Külön kell beszélni a helyszínekről.
Rengeteg jelenetet Los Angelesben vettek fel, sokat meg a Universal stúdióban, de mégis végig New Yorkban maradunk. Jöhet a rombolás. Nyilván a nagyobb hatás érdekében minden fontosabb helyszínt, amit tönkrevágtak, előbb megépítettek. Így tettek például az iskola folyosójával, illetve a végső jelenethez a torony tetejével. Végre egy film, ahol a vágás is nagy szerepet kap, pláne, hogy igen értékes jelenetek maradtak a vágóasztalon. Az első vágás négyórás volt. A trükkök áttekintésénél visszatérnek a CGI-ra, ahol is egy hangyányit beleütköznek az önismétlés falába. Emlékszem, a legnagyobb bajom a filmmel a kifejezéstelen, nagyon semmilyen zene volt. De nem lényeg, ennek tervezésébe és felvételeibe is kapunk egy kis betekintést. A hangeffektekről is beszélnek, de inkább csak a hálóvető hangjára mennek rá. Még hátravan egy kis elköszönés, és alapvetően ennyi. Szép, hosszú, tartalmas extraadag.
Összegzés:
Mondhatjuk a filmre bizonyos szempontból, hogy felesleges reboot, de tény, hogy néhány elemét tekintve meg nagyon jól sikerült. Az igazság valahol a régi és az új változat között van. Ellenben ilyen extratartalom mellett mindenki elbújhat...
FILM: 6
KÉP: 8
HANG: 10
EXTRÁK: 10
