Olvastam az Index cikkét a Blu-ray-ről, mármint ezt: http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2009/10/12/a_blu-ray_nem_luxus/ és kiborult a bili, legalábbis nálam.
Ez most komoly? A Gladiátor nem menti meg Blu-ray piacot? Vajon meddig gondolkoztak ezen a szenzációhajhász címen? Ez kb. olyan, mintha a DVD idején azt írták volna, hogy a Foxy Lady pornók megjelenése VHS után korongon nem lendíti fel a DVD piacot. Miért pont a Gladiátortól kéne várni a megváltást?! Nem törvényszerű, hogy ami majdnem 10 éve sikerült, az teljesen ugyanazzal a módszerrel most is sikerülni fog. Egyébként nem csodálkozok majd, ha a kutya sem veszi meg a Gladiátort Blu-ray-en, mert a hírek szerint gagyi lett a kép minősége -- legalábbis a külföldiek ezt állítják -- tehát Stern Gábor már tudhat valamit. Új filmek és gyorsabb megjelenés kell, más nem fogja fellendíteni a piacot. Kár azzal takarózni, hogy a külföldön megjelent korongokon nincs szinkron, mert sok esetben van és még így is hónapokat kell várni, mire felkerül a hazai boltok polcaira. Arról nem is beszélve, hogy az örök kedvenc filmek mellé külföldön nagyon durva, kézzel fogható extrák is társulnak, amiből persze idehaza semmit sem látnak a rajongók -- lásd például ezt a cikket.
Na, elemezzük tovább a cikket! Azt mondja, hogy alacsonyak az eladások. Hát persze, hogy alacsonyak! Ha odaállítjuk a magyar vásárlót a madaras teszkó húspultjához, hogy válasszon virslit, akkor inkább a kilónkénti 100 forintos, húst nem látott virslit fogja választani, nem az ízletes, minőségi, de drága frankfurtit. Mindezt csak azért, mert utóbbiból kevesebbet lehet venni ugyanazért a pénzért. Le kéne venni a szemellenzőt végre! A magyar vásárló rég nem a minőségre, hanem a mennyiségre hajt. Egy hatezer forintos Blu-ray árából kijön 6 darab ezer forintos, vagy 12 darab ötszáz forintos papírtokos és igénytelen DVD a bevásárlóközpontok turkálójából. Ezek után kinek kell Blu-ray?! Válság van, nem lehet "kéksugárlemezre" 6-7 ezer forintokat elszórni, amikor napi megélhetési gondok vannak a hazai háztartásokban, ilyenkor ne várjunk kirobbanó eladási adatokat, maximum javuló tendenciát és mérsékelt növekedést. Nem értem, miért görcsöl ezen minden héten a hazai sajtó?!
Idevágó és egyben kedvenc témám a HD felbontású televízók versus magyar vásárlók, akiknek lövésük sincs, hogy mit vesznek. Betérnek -- hova máshova -- kedvenc bevásárló központjukba, kiválasztják a legolcsóbb tévét, aminek nagy képátlója van és irány haza szobaantennán bámulni a Barátok köztöt meg a délutáni dentálhigiénés szakkört (mónikasó). Ehhez minek LCD- vagy plazma televízió?! Ja, hogy nem kapni mást...aztán persze rájönnek, hogy tulajdonképpen milyen szar képe van az új tévének, de eszükbe sem jut, hogy talán az SD adás a hibás, meg a DVD, merthogy a lejátszó is a "Tacskóból" van, tízezeré', felskálázni azt pedig nem tud. Sajnos hiába jók az LCD és plazma eladások, a hazai vásárlók legalább 70 százaléka soha nem látott saját tévéjén HD anyagot.
Most pedig tegyünk egy kis időutazást és emlékezzünk vissza a DVD meghajtók megjelenésére. Egy számítógépes lejátszó kezdetekben 70 ezer forint volt, amihez még kellett Hollywood MPEG2 dekóderkártya is. Ma már egy normális, extrákkal megspékelt asztali Blu-ray lejátszó kerül 70 ezer forintba, ami a mai fizetőeszközzel sokkal kevesebb, mint az akkori 70 ezer forint. Ennek ellenére a DVD-nek is sikerült teret nyernie, ma már uralkodó szabvánnyá vált és a VHS magnók már csak a pincében vagy a szekrényben porosodnak. Nyilván a DVD-hez hasonló siker vár a Blu-ray-re, de az árakat lejjebb kell szorítani, csak így lehet a hazai piacon jelentős eredményt elérni. A DVD is akkor robbant nagyot, amikor megjöttek az olcsó 10-20 ezer forintos lejátszók és az olcsó filmek, addig mindenki csak másolta és kölcsönbe adta a korongokat -- sokan pedig kikölcsönözték és lemásolták, vagy éppen lejátszójuk sem volt és letöltötték sbtsbstb. Amiért a Blu-ray lassabban fog picit terjedni, mint a DVD, annak az a nagyon egyszerű oka, hogy sokak szemében nincs akkora újító ereje, mint a DVD-nek a VHS után (könnyű kezelhetőség, gyors keresés stb), de képminőségben majdnem ugyanakkora az ugrás.
Hogy mit akarok ezzel mondani? Csupán azt, hogy a Blu-ray egyelőre egy luxuscikk (mint annak idején a DVD), amitől ne várja el senki, hogy azonnal rekordokat fog döntögetni, mert nem fog. A türelmetlenség nem old meg semmit! Ez egy hosszú út, aminek a technológia még csak az elején tart, egyszerűen csak időt kell adni neki!
Persze van itt még egy említésre méltó probléma: nincs normális hazai(!) HD tévéadás, az m1 HD pedig egyelőre csak egy rossz vicc. De nem is tudom mit várok az olyan csatornáktól, mint a RTL és TV2, amelyek a béna sorozatokon, agyvagdosott rossz filmeken és tehetségtelenkutató- illetve valóságtalan showműsorokon kívül sajnálja a pénzt a digitális átállásra is?!
Talán ha lenne HD adás napi szinten, a magyar tévénéző közönség minden nap látná a különbséget és a filmekből is a jobb (kép- és hang-) minőséget választaná, de amíg azt sem tudja, mi fán terem a HD, addig nehéz lesz előrébb lépni. Tapasztalat, hogy sokaknak még akkor sem tűnik fel a HD és SD kép közötti minőségbeli különbség, ha élőben prezentálom nekik. Sajnos, ez a szomorú nagy magyar igazság...
Ja, és ha már bevásárlóközpont és összefogás (amiből szerintem lehet valami), hozzájárulnánk ehhez mi is egy ötlettel: szerintem pont ezeken a helyeken kéne demózni a különbséget a DVD és a Blu-ray között egy roadshow keretében, hátha lesznek páran, akik meglátják a különbséget és egy lejátszóval plusz pár filmmel fognak távozni a kasszától. Szerencsére vannak hozzánk hasonló fanatikusok és szerencsések, akik már most élvezik a Blu-ray kristálytiszta és tűéles képét, miközben majd' egy kilowatt szaggatja a veséjüket a 6-8 hangfalon keresztül. Kívánom mindenkinek, hogy minél hamarabb legyen része ebben élményben, mert könnyen rabul ejti az embert.