Előre leszögezem, hogy a cikkben a házimozis témákkal foglalkozunk, így aki elsősorban zenét akar hallgatni, az a sztereó rendszerek környékén keresgéljen. Még a legjobb házimozi erősítők sem fognak zeni téren úgy teljesíteni, mint egy közepes sztereó rendszer!

Kisebb (vagyis inkább nagyon nagy) kihagyás után lássuk a megkezdett sorozat folytatását. Ezt a részt valójában nehéz külön tárgyalni, hiszen erősen összefüggő dolgokról van szó...

A kompakt:
...már csak azért is, mert a piacon számos komplett házimozi rendszer kapható, tehát erősítővel (és lejátszóval) egybecsomagolt kompakt rendszer, de természetesen lehetőségünk van arra is, hogy magunk válogassunk különböző gyártók termékei közül. Ez utóbbi mindig költségesebb megoldás, emellett ez jelenti a rögösebb utat. Ha nincs türelmünk ehhez, akkor a kompakt rendszer a jó választás, ugyanis ez esetben a gyártó elvégzi helyettünk a hangolást. Biztosak lehetünk abban, hogy a kompakt rendszereknél a hangzás egységes lesz és az erősítő képes lesz kihajtani a hangfalakat -- és fordítva: a hangfalaknak is elég lesz az erősítő teljesítménye. Mindemellett nem kell a kábelek és sokszor még az állványok beszerzésével bajlódni, mindent készen kapunk. Ezek a rendszerek többnyire méretben is kevesebb helyet foglalnak el, mint az összeválogatott rendszerek, tehát általában ez jelenti a megoldást, ha kevesebb hely áll rendelkezésünkre vagy nem akarunk heteket-hónapokat tölteni a megfelelő rendszer kiválasztásával. Viszont együtt kell élnünk az ilyen rendszerek hátrányaival is, mind például a bővíthetőség és fejleszthetőség hiánya. Sajnos sok olcsóbb kompakt rendszer nem bővelkedik bemenetekben és a műanyag vagy vékonyka farostlemezek hangzása nem túl barátságos, pláne abban az esetben, ha film helyett zene lejátszására fogjuk az elektronikát.

...nem kell a kábelek és sokszor még az állványok beszerzésével bajlódni, mindent készen kapunk.

Persze nem akarom leírni a kompakt rendszereket, hiszen vannak nagyon komoly kompakt szettek, ami bármikor elver számos olcsóbb, darabokból összeállított ugyanakkor ezek árban is feljebb keresendők nem a "bolhapiacon".

Amennyiben ilyen összeállítást vásárolunk, számoljunk vele, hogy leginkább a házimozi terén fogunk erős hangzást kapni, zenei teljesítményben általában alulteljesítenek ezek az összeállítások. Ez éppen a kompaktságban keresendő, hiszen annak érdekében, hogy olcsó és kompakt méretű legyen a végeredményt, többnyire diszkrét elemekből épülnek fel az erősítő fokozatok (D osztályú erősítő, kapcsolóüzemű tápegység stb). Ezek a digitális megoldások sajnos erősen befolyásolják a hangzást, például nem véletlen, hogy a komolyabb házi mozi erősítőknél a DSP és videóáramkörök, sőt, még a hangszínszabályzók is teljesen kiiktathatók, lekapcsolhatók a zenehallgatáshoz -- persze ez csak példa, a kompakt rendszerek erősítői és a különálló erősítők néhány kivételtől eltekintve teljesen más technológiára épülnek.

A LEGO:
Kezdőként sokan elkövetik a hibát, hogy megtetszik nekik valami, mondjuk egy erősítő vagy egy hangfal, amit megvesznek egy meglévő bármilyen rendszerbe (mondjuk a sztereó erősítő mellé), mondván, hogy majd vesznek mellé erősítőt is, addig pedig elmuzsikálnak vele.
Ezt a hozzáállást felejtsük el. Nem arra akarok kilyukadni, hogy egyben kell megvenni mindent, hiszen az kisebb vagyon és ezt sokan nem tehetik meg, de mindenképpen fontos, hogy rendszerben gondolkodjunk. Ha erre nem vagyunk képesek, akkor abban a meglepetésben lesz részünk, hogy a kiszemelt hangfalakhoz véletlenszerűen választott erősítő hangzásban nem fog passzolni egymáshoz, rosszabb esetben pedig másban sem (teljesítmény vagy épp impedancia).

Amennyiben nem akarunk így járni, akkor készítsünk költségvetési tervet, majd szánjunk időt a megfelelő rendszerkomponensek kiválasztására. Jómagam is sokszor bújom a különböző hi-fis és házimozis fórumokat, ahol szinte mindig a toppon vannak a milyen hangfalat, erősítőt, kábelt stb vegyek c. topikok. Ezt kérem tessék most elfelejteni! Vagy legalábbis úgy használni, mint a Bibliát: útmutatásként, nem pedig szó szerint. Mivel mindenkinek egyéni preferenciái vannak, azért hagyatkozzatok saját érzékszerveitekre. Tehát a lényeg, hogy papíron szedjük össze azokat a cuccokat, amikre pénzünk van/lesz és az adatlapok plusz a javaslatok alapján megfelel az igényeinknek, aztán irány élőben kipróbálni a masinákat. A fentebb említett fórumokon tehát nem véletlenül minden harmadik hozzászólás lényegi tartalma, "hogy hallgasd meg és döntsd el magad"...higyjétek el, nem azért tanácsolják ezt a tapasztalt mozi- és hi-fi mágusok, mert már unják a kérdéseket.

...a házimozis fórumokat használjátok úgy, mint Bibliát: útmutatásként, nem pedig szó szerint.

A másik kérdés a gyártók és márkák kérdése. Ha nem vagyunk járatosak a témában, nyilván meg fogunk lepődni, hogy számunkra teljesen ismeretlen nevek is előkerülnek, amelyeken csak mosolygunk -- elsőre. Pedig nyugodtan higyjük el, hogy a bevásárlóközpontok műszaki áruházaiban található nagy nevű tucattermékek mellett vannak olyanok, amik sokkal jobban teljesítenek náluk, csak itthon kevésbé ismertek -- no és nem utolsó sorban nem akarnak milliókat fizetni, hogy kikerüljenek egy áruházlánc polcaira, hanem inkább olyan (kisebb) üzletekben terítenek, ahol értenek hozzá, nem utolsó sorba saját, már meglévő cuccainkat is hozzápróbálhatjuk a kiszemelt termékhez. Igen, ilyen is létezik, tessék utána járni és kihasználni a lehetőséget!

Az erő:
Akármennyire is vártátok, nem fogok konkrét márkákat és gyártókkal példálózni, sem pedig azokat ajánlani. Nem számít milyen márkanév fityeg a hangfal előlapján, csak az számít, hogy az elvárásoknak megfelelően szóljon. Ugyanígy kevésbé számítanak a wattok, mert ezek is semmitmondó, különböző méréseken alapuló számok, amik a legkevésbé fedik a valóságot. Ez főleg az erősítőknél igaz, ahol ráírják, hogy 7×100 watt teljesítmény...na persze, csak éppen nem mindegy, hogy az a 700 watt mi alapján jön ki. A leggyakoribb, hogy ez csak a végfokok egyenkénti terhelhetőségét jelzi, amire úgy jöhetünk rá, ha megnézzük, mennyit fogyaszt a termék valójában. Általában itt szokott lenni az első meglepetés, mert ezen a ponton hamar ki szokott derülni, hogy az a 700 watt valójában nem is 700, hanem jó esetben 400, amibe már a tápegység vesztesége (ami egy nem kapcsoló üzemű vagy toroid trafós erősítőnél akár 40 százalék is lehet) valamint az erősítőfokozatokon felül lévő, de szintén teljesítményt igénylő alkatrészek (kijelző, LED-ek, DSP és egyéb áramkörök) fogyasztása is bele van kalkulálva. Ott tartunk tehát, hogy a "700 wattos csodának" reálisan nézve és a legrosszabb esetben körülbelül 200-250 watt áll rendelkezésre a 400-ból, hogy meghajtsa a hangfalakat és szétossza az egyenként valóban 100 wattig terhelhető 7 csatornát, de mind a 7 csatornánk egyszerre fizikailag képtelen lesz 100 wattot leadni.

...itt szokott lenni az első meglepetés, mert ezen a ponton hamar ki szokott derülni, hogy az a 700 watt valójában nem is 700

Ez egyébként elfogadott dolog és a gyártók többsége is alkalmazza, hiszen mozizásnál nincs olyan helyzet, amikor minden csatornára ki kéne küldeni a maximális teljesítményt, tehát a rendelkezésre álló teljesítény dinamikusan osztik szét, ami az esetek 99,99 százalékában elég. Ezzel a résszel csupán arra akartam rávilágítani, hogy ne higyjünk annak, amit ráírnak a termékre szép nagy és fényes betűkkel, mert ez már majnem olyan, mint a PC-s hangfalaknál a PMPO, ami aztán végképp nem jelent semmit.

A bemenetnél látható a teljesítményfelvétel: a felsőkategóriás H/K AVR760 1 kilowattnál is többet "eszik".

Hogy ellenpéldával éljek (nem reklám jelleggel), a Harman/Kardon erősítőit említeném. A gyártó relatív kis csatornánkénti teljesítményt ad meg, jellemzően 50-80 wattot csatornánként, illetve külön feltünteni azt is, hogy sztereó módban mire képes a gépezet. Aztán amikor megnézzük a H/K fogyasztási adatait és már a középkategóriában azt látjuk, hogy az AVR 500-700 wattot is "kivehet" a konnektorból, akkor utána számolva a 7×50 watt valóban minden csatornán egyszerre és minden esetben kivehető az erősítőből. Azt már meg se merem említeni, mert a végén elfogultsággal vádoltok meg, hogy a Harman termékeknél ezeket a teljesítményeket 8 ohmos impedancia mellett és 20Hz-20kHz-es frekvenciasávban adja meg a gyártó és nem trükköz holmi 6 ohmokkal és 1kHz-es DIN mérésekkel, amikből kijön a sokszáz watt.

A hang:
A hangfalaknál szerencsére a helyzet teljesen más. Rá van írva például, hogy 100 watt és 8 ohm, ami tiszta sor és általában tényleg terhelhető ennek megfelelő mértékben-- ha nem valami echte dzsunka gyártó termékét vásároltuk meg. A hangfalaknál másra kell figyelni, ez pedig az érzékenység (sensitivy). A decibelben (dB/W/m vagy dB/W vagy csak simán dB) megadott érték minél nagyobb, annál jobb nekünk és az erősítőnknek. Minél nagyobb ez a szám, a hangfal annál érzékenyebb, annál könnyebben hajtható meg, tehát kisebb teljesítmény is elég a nagyobb hangerő eléréshez. Tudni kell, hogy 3 dB változás már jelentős eltérés, így nem mindegy, hogy egy hangfal érzékenysége 88, vagy 91 dB. A nagyobb érzékenység egy bizonyos határ felett egy dolognak nem tesz jót, az pedig a pénztárca. Jellemzően a gyártók 90-91 dB környékére lövik be termékeiket (főleg a kommersz kategóriában) ennél lejjebb ne adjuk. A nagyobb érzékenységgel bíró hangszóróval szerelt hangdobozok (pl. Klipsch, ami jellemzően 95-99 dB körüli értékeket tud, de vannak ennél jobbak is) már drágábbak.

A nagyobb érzékenység egy bizonyos határ felett egy dolognak nem tesz jót, az pedig a pénztárca.

A technikai információkat tekintve még egy fontos dolog van a hangfalak kapcsán, ez pedig a frekvencia átvitel. Nézzünk egy konkrét példát! Például egy hangfalnál a "frequency response": 45Hz-20kHz

Ez azt jelenti, hogy a hangszórók alsó frekvenciahatára 45Hz a fölső meg 20 kHz. Minél alacsonyabb az első szám, annél mélyebb hangot képes kiadni (fórumos nyelven "annál lejjebb megy a hangszóró"), míg a fölsőnél minél nagyobb, annál magasabbra képes. Azt érdemes figyelembe venni, hogy az emberi hallás 20Hz-től 20kHz-ig terjedő tartományt érzékeli. Ettől függetlenül egyes hangszórók 50kHz-ig is felmennek, ami nem teljesen értelmetlen, ahogy az infra hangok (20 hertz alatt) is érzékelhetők -- ennek az élettani hatását most ne firtassuk. Hogy mi számít jónak? Nos, 45-50 hertz már viszonylag mély, ezeket a nagyobb tányérral (hangszóróval) szerelt reflex hangfalak képesek hozni, az egyetlen gondot csupán az okozza, hogy a frekvenciamenetet vagy átvitelt nem 0dB-re adják meg, hanem -2, -3 nem ritkán pedig -6 dB-re! Ennek jelentősége nem elhanyagolható. Azt jelenti, hogy az adott frekvencián az érzékenység 3 decibellel csökken, tehát az adott frekvenciájú hang csak fele olyan hangosan szólal meg.

Példának okáért nézzük meg a képet. Az átlagos érzékenység kb. 83 dB körül van és ezt az értéket alsó határon nagyjából 60 hertzen hozza. Ezzel szemben a -3dB, tehát 80dB-t olyan 47 hertz környékén éri el. Nem mindegy, hogy 60 vagy 47 hertz, a kettő között szignifikáns különbség van. Persze a 47 hertzen kiadott hangok is meghatározók lehetnek kellően nagy hangerő mellett, de a lejjebb találhatók már nem igazán.

Hogy milyen mélyre képes az adott hangdobozvagy mélyláda (hogy most már ezről is essen szó), az sok dologtól függ. A reflexcsöves nyitott dobozok mélyebbre mennek, ellenben a tehetetlenség miatt lassabban reagálnak, kevésbé pontosak, mint a teljlesen zárt ládák. Persze itt sem lehet általánosítani, mármint egy drága zárt doboz mehet mélyebbre, mint egy olcsó reflexcsöves típus. A reflex dobozoknál sok minden múlik a hangoláson (cső hossza, átmérője, elhelyezése stb), ami ha rosszul van számolva, akkor lehet, hogy nagyon mély hangot tud majd kiadni, ellenben csúnya brummogásra vagy "szélzajra" képes -- meg kell találni a balanszot a hangminőség és "mélység" között.

A hangdoboz mélyhangját befolyásolja a hangdoboz anyaga, illetve a mély (vagy nem mélyládák esetében a mélyközép) hangszórók száma és átmérője. Utóbbiból minél több és minél nagyobb, annál mélyebb hang kiadására képes -- két 25 cm-es mélysugárzóval ellátott álló reflex hangdoboz (-3dB)-en 30-35 hertzre is képes lehet, míg mélyládáknál egy 25 cm-es tányérral 25Hz is elérhető (-3dB)-en. 

***

No, most legyen elég ennyi egyelőre. A harmadik részben (amire nem kell ennyit várni) még mélyebben belemegyünk az erősítő és hangfalak témakörébe, hiszen számos dolgot nem említettünk meg (impedancia, csatlakozók stb), ami még kivesézésre vár.