Tintin az egyik legnépszerűbb európai képregényhős, kalandjait 50 nyelvre fordították le, és több mint 200 millió példányban keltek el. Kitalálója Georges Rémi, aki Hergé művésznéven alkotott. Steven Spielberget már az Indiana Jones-filmek forgatása idején is érdekelte Tintin kalandjainak filmre vitele, de végül erre 2011-ig kellett várni, amikor egy másik nagy mesemondóval, Peter Jacksonnal társulva végre sikerült tető alá hozni a projektet.

 

 

A film sztorija három kötetnyi képregény történetét kombinálja. Tintin, az ifjú riporter és hűséges foxterrier kutyája egy elsüllyedt hajó és az azon lévő kincsek utáni hajszába keveredik bele.

Spielberg régi önmagát idézi ezzel az alkotással. A kaland, a misztikum, a tempó, az egész történet olyan varázslatos, mint anno a régebbi filmjei, főként az Indiana Jones-mozik voltak (s bár filmes szempontból Tintin így csak követni tudja Indiana Jonest, azt nem árt megjegyezni, hogy mivel az első Tintin-képregény 1929-ben jelent meg, így inkább ez inspirálta Jones professzor kalandjait, és nem pedig fordítva). Itt még az a 3D-s, valószerűen animált látványvilág is remekül működik, amivel eddig leginkább Robert Zemeckis kísérletezett – mérsékelt sikerrel.

 

 

Pedig volt bennem némi idegenkedés az első percekben, hiszen a tárgyak, a helyszínek úgy néznek ki, mintha „rendes” filmet néznénk, csak a szereplők arca árulkodó, illetve néhány egyéb apróbb jel, de itt ezt mégsem úgy könyveljük el, mint egy lélektelen hibridet. Nem kötekszünk, hogy ezt miért nem rendes játékfilmként forgatták le, mert az egész ad egy olyan játékteret Spielbergnek, amitől elnézünk néhány túlzást, és nem utolsósorban szabadabbra engedi az akciójeleneteket is, amelyek viccesek és látványosak egyszerre. Bár minimális vér és halál is van a produkcióban, mégis nyugodtan ajánlható családi moziként, mert minden generációt képes megszólítani és szórakoztatni. A kalandossága mellett ugyanis a humora is jó, vicces sidekickektől az egészen epés megjegyzésekig mindenből van egy kicsi a sztoriban.

 

 

Amit negatívumként illik megemlíteni, az az, hogy a végén a főgonosz már végképp elveszti fajsúlyosságát, a vele való leszámolás így hiába látványos, mégis olyan kurta-furcsa, kicsit megtöri a tempót és hagy némi hiányérzetet bennünk, főleg annak tudatában, hogy előtte a világon átívelő hajsza grandiózusságához képest ez kevésnek hat. Na meg persze a folytatás is előkészítésre kerül, de azt mondom, ez még belefér, sőt be is ülnék rá, ha lenne.

 

Egyszerű menü, a háttérben mozgó festménykeretekben a szintén mozgó képkockák, alul meg egy sorban az összes menüpont.

 

 

Mit lehetne mondani egy filmről, melynek egyszerűen kirívóan gyönyörű az animációja? Tökéletes. Ennyi. Már a moziban is a hihetetlen részletgazdagság volt jellemző, és szerencsére ezt a Blu-rayre is sikerrel emelték át. A sivatag vakító, de nem zavaró, az éjszakák sötétek, ám nem tűnnek el a részletek. Referencia.

 

Az audiósávokra sem lehet panaszunk. Rengeteg nyelv került fel, de ami minket érint, az az eredeti DTS-HD MA 5.1 és a magyar Dolby Digital 5.1. Mindkettő remekül szól, és nagyon jól használja az atmoszférazajokat. A párbeszédek érthetőek, az akciójelenetek dübörgők. Szintén felettébb elégedett vagyok.

 

 

 

Elsőnek rögtön egy rakás kisfilmet kapunk, amelyek összesen másfél órát tesznek ki. Az első ilyen csak egy bevezetés, ahol Spielberg tart egy amolyan szokásos forgatás-bevezetőt. Ezek után kezdi el kibontani, hogyan is kezdődött el a munka. Elmondják többek között azt is, hogy sokáig élőszereplős filmet akartak, csak a kutya karaktere lett volna animált. De menjünk tovább. Tintin világa bontakozik ki a soron következő kisfilmben. Itt főleg francia emberkék szólalnak meg, és előre leszögezik, hogy bár sokan Tintinnek ismerik, igazából „Tenten”. Sokat mesélnek az eredeti kalandokról és figurákról, s persze, hogy ki hogyan ismerkedett meg velük. Sok mindent átvettek az eredeti karakterekből, amikor modernizálták, illetve normális mozifilmmé gyúrták, de a történetvezetéshez nem sokat nyúltak. Tintin ezzel együtt kortalan, hisz a kalandjai időállóan vannak jelen még ma is. Aztán a karakterek kerülnek sorra. Tintinről és a hangját adó színészről is áradoznak, de főleg a kapitány bonyolult figurájába másznak bele, meglepő részletességgel. Előkerülnek Thomsonék, és még sokan mások is. Jöjjön a film látványvilága. Fotorealisztikus rajzokat készítettek, azok adták a döntések magját. Láthatjuk még a karakterek 3D-s létrejöttét. Ezek után tulajdonképpen puszta technikai részleteket osztanak meg. Spielberg nagyon élvezte, ahogyan a virtuális kamerát mozgathatta. Elmondják, hogyan is működik az arcfelismerő kamera, és mire valók a kis pöttyök az arcokon.

 

 

Egy egész kisfilmet szentelnek a kutyának. Megtudjuk, Hergé honnan adta a nevét, és hogy tulajdonképpen ugyanolyan teljes értékű szereplő, mint maga Tintin. Az animálás a következő állomás. Itt kiderül, hogy teljesen más a sorrend, mint egy normál forgatásnál, hisz például csak a vágás után foglalkoztak a tényleges „díszlettel”. Természetesen a zenére is kitérnek. Ki más is lehetne Spielberg hű zenei szóvivője, mint John Williams. Mesél arról, miképp hangszerelte a zenét, és kiderül, hogy már jóval a végleges animálás előtt kész volt a score. Foglalkoznak még kicsit részletesebben azzal, hogyan ültették át a valóság közelébe a karaktereket. Ez igazából csak beszéd, komolyabb munkafolyamatokat nem látunk. A kisfilmeket Spielberg a stáb felé intézett köszönőbeszéde zárja. Mindezeken kívül még BD-Live extrák találhatóak a lemezen.

 

Ha kellemes kalandfilmre vágysz, amit az egész család megnézhet, jó minőségre és sok érdekes extrára, akkor a Tintin kalandjai a te kiadványod.

 

FILM: 7

KÉP: 10

HANG: 10

EXTRÁK: 10